Felhívás

Régi Várad blog "Fotók,képeslapok a régi Váradról" Facebook album fotóit használja fel forrás megjelöléssel.Írja meg véleményét a facebook.com-ra,vagy az egyvaradi@gmail.com -ra !
Sok román ajkú váradi szeretné olvasni a szöveget az anyanyelvén,mely részben elérhetővé válik' '

Köszönet mindenkinek '


2018. december 25., kedd

Eltűnt,elfelejtett kézműves mesterségek

Pár évtizeddel ezelőtt sok kézműves üzlet,műhely volt Nagyváradon.Napjainkban alig maradt néhány.Sok mesterember nincs köztünk,nem volt aki átvegye a mesterséget tőlük.A változó világunkban eltűntek,és elfelejtettük őket. Darabont József megörvendeztetett néhány fotóval 1982-ből.Lehet sokan felismerik ezeket a kézműves üzleteket,műhelyeket.

Ezt írja Darabont József : "A fogyasztói társadalom „győzelme”, hogy eltűntek a kézműves mesterségek, jobb esetben átalakultak, lépést tartva a fejlődéssel. Ne kérdezzenek, csak emlékezzenek. Mármint azok, akik emlékezhetnek a ’80-as évekre… Szigorúan csak a fényképek alapján, felsorolok néhány mesterséget: - szemüvegjavító, esernyőjavító, cipzárjavító, varrógépjavító, fényképész (nem digitális !), fémgravírozás (néhai Kóródi Ernő műhelye), kelmefestés, órás, borbély (Primusz bácsi), vándorköszörűs (itt a vársáncban), hentes (Vitéz utca – Körös utca sarkán), kádár (Kiss Lajos – Kolozsvári út), könyvkötészet (compactorie), szabóság, cipész… De nem tudom mivel foglalkozott Szabó Teréz és mi volt a mellette lévő üzletecske rendeltetése, a Kossuth utcán. 
Forrás : Darabont József Facebook 


Nem található automatikus leírás. 
Szabóműhely.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook

Kelmefestő - Kossuth utca.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook

Mivel foglalkozott Szabó Teréz és mi volt a mellette lévő üzletecske rendeltetése, a Kossuth utcán.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Fotó : Darabont József Facebook
Cipőjavító - Kossuth utca.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Szabóság.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Kossuth utca.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Fémgravírozás (néhai Kóródi Ernő műhelye)
Kossuth utca.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Hentesüzlet - a Körös utca és Vitéz utca sarkán.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Kiss Lajos kádár - Kolozsvári út.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Vársánc.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Kossuth utca.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook
Primusz bácsi borbély - Török Ignác utca.Szöveg és fotó : Darabont József Facebook 

Milyen jó volt nézni ezeket a fotókat. 
Album : Egy Váradi Facebook

2018. december 11., kedd

Farkas László : Egy régi újsághirdetés nyomában…

 
Forrás : erinto.ro 

"A ’40-es évek nagyváradi sajtóját, jelesül a Nagyváradi Estilapot, Árvay Árpád egykori napilapjának évfolyamait forgatva, elsőre egy hirdetésre figyeltem fel, amelyben az új bérlő, maksai Szabó Géza “vendéglátómester”, a város polgárainak szíves pártfogását kéri a szombaton megnyíló és általa vezetett, Lövész kert étterem és söröző számára." - irja Farkas László a legújabb cikkében,mely az Érintőben jelent meg.A szerző több adatot gyűjtött össze az egykori Szent László páholy épületéről. Teljes cikk :

Ízletes ételeket, polgári árakat, kitűnő italokat, pontos és figyelmes kiszolgálást ígér a hirdetés, valamint azt is, hogy a nyitás napján, szombat délután 5 órai kezdettel “35 tagú szimfonikus-utána jazz és cigányzene szórakoztatja a n.b. közönséget. A cím: Apponyi Albert fasor 1. (Hadapród iskolával szemben) Legszebb nagyváradi park bejáratánál).
 Eddig a hirdetés, aztán rövid fejtörés után rá kellett jönnöm, hogy a hely, ahol a vendéglőt nyitották, nem lehet más mint az egykori László Király Szabadkőműves páholy székháza.  Már-már napirendre tértem a dolog fölött, nem gondolva arra, hogy egy régi hirdetés okán (ilyenek százával voltak olvashatóak akkoriban, a korabeli napilapokban) még írni is fogok. Aztán a fent nevezett napilap egy következő oldalán, érdekes cikk ragadta meg a figyelmemet. Az írás címe: Bonyolult kártalanítási pör egy érdekes nagyváradi épület körül. A cikkből kiderül, hogy az ominózus épület, a László király szabadkőműves páholy volt székháza képezi a vita, illetve a pör tárgyát, Arató Ferenc nagyváradi fakereskedő és a város között!  A ’40-es évek elején, egy ideig a Zöldkeresztes gyermekgondozó működött az épületben, aminek gazdája akkoriban a város volt.

Történt pedig, hogy Arató Ferenc annak idején, 450.000 koronáért vásárolta meg az épületet a szabadkőműves páholytól, de még mielőtt birtokba vehette volna tulajdonát, az új román adminisztráció úgymond, “lerekvirálta” azt. A volt székház épültének termeibe zárták be a politikai foglyokat és a tiltott határátlépőket. A termek tele voltak a legelesettebb és legzüllöttebb elemekkel, akik két évig, míg ez az áldatlan állapot tartott szinte teljesen lelakták az épületet. A bezárt, nincstelen emberek téli időben fűtőanyag hiányában, a parkettát és a mellékhelyiségek ajtajait és ablakfélfáit is eltüzelték. Arató a ház tulajdonosa, hiába járt a hatóságok nyakára, hogy ezt az áldatlan állapotot megszüntessék, vagy legalább némi bért fizessenek a használatért. Segítség helyett viszont ajánlatot tettek a román hatóságok a ház megvásárlására, de ugyanakkor azt is kikötötték, hogy csak nagyon előnyös feltételek mellett hajlandók a vásárlásra. Az üzletet végül megkötötték, a vételár pedig 160.000 lej volt. Arató azonnal látta, hogy milyen rossz üzletet kötött és rögtön megfellebbezte a városi közgyűlés határozatát. A prefektus a fellebbezést visszautasította, és a háztulajdonost kötelezte, hogy az ingatlant a szerződésbe foglalt árért adja át.

Az újabb impériumváltás után tehát az ingatlan egykori tulajdonosa a magyar városvezetéstől próbált anyagi kártérítést kicsikarni, állítván, hogy ő mélyen a valódi ár alatt kényszerült átadni az ingatlant a románoknak és mivel az ingatlan megér 70.000 pengőt is, 20.000 pengő különbözetet szeretne kapni a várostól. A járásbíróság szakértőt nevezett ki Krausze Tivadar személyében, aki megállapította, hogy az ingatlan értéke 66.000 pengő, míg az eladás idején 343.000 lejt ért. A város tehát akkoriban kevesebb mint a valós érték feléért jutott az egykori székhelyhez.A járásbíróság előtt, a város képviseletében, dr. Ulferth József tiszti ügyész jelent meg és ismertette a hivatal álláspontját az ügyben. Másnap dr. Horváth Frigyes járásbíró kihirdette az ítéletet az érdekes ingatlan kártérítési perben és elutasította Arató Ferenc keresetét. Az indoklás szerint a város nem perelhető, mivel a magyar állam egyik szerve és mint a román állam jogutódja jutott az ingatlanhoz, így perindításnak nincs helye!

Sok viszontagságos  év telt el azóta, az értékes ingatlan ma is létezik és jelen pillanatban a teljes felújítása folyik. Azt nem tudni, hogy visszakapja e eredeti arculatát, de annyi bizonyos, hogy szabadkőműves múzeumnak ad majd helyet. Elsőként az országban! "

Forrás : erinto.ro