Felhívás

Régi Várad blog "Fotók,képeslapok a régi Váradról" Facebook album fotóit használja fel forrás megjelöléssel.Írja meg véleményét a facebook.com-ra,vagy az egyvaradi@gmail.com -ra !
Sok román ajkú váradi szeretné olvasni a szöveget.Segítsen a fordításban '

Köszönet mindenkinek '


2017. április 17., hétfő

Régi Várad és történelme képeken

Régi Váradról láthat képeket,melyeken olvashatja a történelmi feljegyzéseket '
Egy Váradi fényképe. 
Szent László/Unirii tér Bunyitay Vincze könyvében.Forrás: tankonyvtar.hu 
Megnézhető : facebook.com 
 Egy Váradi fényképe.  
Nagyváradi vár Bunyitay Vincze könyvében.Forrás: tankonyvtar.hu 
 Egy Váradi fényképe. 
Forrás: tankonyvtar.hu 
Egy Váradi fényképe. 
Székesegyház és a Püspöki Palota Bunyitay Vincze könyvében.Forrás: tankonyvtar.hu 
Egy Váradi fényképe. 
Páris-patak Bunyitay Vincze könyvében.Forrás: tankonyvtar.hu 
Egy Váradi fényképe. 
Nagyvárad, Szent László városa már csak keveset őriz középkori történelméből. Szent László király már ifjúkorában kedvelte ezt a helyet, alighanem vadászatainak legkedveltebb helye lehetett. A folyók övezte terület kiváló stratégiai pont volt, aki ezt a területet uralta, az ellenőrzése alatt tarthatta az Erdély felé vezető útvonalakat. A Sebes-Körös és a Pece (Hévjó) által körülölelt területen választotta meg Szent László királyunk azt a helyet, ahol 1092 körül székesegyházat, püspökséget, és káptalant hozott létre. Ezeket körülvéve épül meg a vár, amelynek fő feladata a Székesegyház védelme. Később, a város a vár körüli részeken kezdte meg terjeszkedését.
III. Béla kezdeményezte László királyunk szentté avatását, amely 1192-ben meg is történik. Ezzel a király nyughelye zarándokhellyé alakul, maga Nagyvárad pedig Magyarország egyik legfontosabb temetkezési helye lesz. Kialakul a Szent László-kultusz, legendák keringenek a hozzá fűződő csodákról. Több uralkodó is a Székesegyház altemplomába temetkezik, többek között II. István, II. András, Károly Róbert és felesége, valamint Luxemburgi Zsigmond. Szent László nyughelyénél istenítéleteket tartanak (tüzes vas próba, forró víz próba), melyekről az 1216-ból való Váradi Regestrum tesz említést.
A Premontrei rend első magyarországi monostora először Váradhegyfokon épül meg. 1241-ben, Rogerius püspöksége alatt a tatárok felégetik Nagyváradot, a Székesegyházzal együtt. A püspökség és a káptalan összes irata elpusztul, a Regestrum azonban megmenekül. Az átélt borzalmakról Rogerius Carmen Miserabile című művében ír.
A képen Georg Houfnagel metszete.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila) 


Egy Váradi fényképe. 
Báthory András püspöksége alatt a román stílusú székesegyházat gótikussá építik. Monumentális alkotás, amelynek méreteiről Miskolczy 1609-es leírása alapján alkothatunk képet. A háromhajós székesegyház hosszúsága 60 méter, szélessége 25 méter, kettős oszlopok választják el a főhajót a mellékhajóktól. A templom négy sarkán torony állt, a szentély kápolnakoszorúval rendelkezett, és kelet felé volt tájolva.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Egy Váradi fényképe. 
Várad több városrészből tevődik össze: a vár nyugati oldalán terül el Péntekhely, a városfalon kívül pedig Szombathely városrész. A vártól keletre alakul ki Várad-Velence, amelyet a Pece patak átszel. A vár déli oldalán a püspökség gyümölcsösei és a káptalan birtokai szegélyezik Váralját. A Körös túlpartján felépül Olaszi. Velencén és Olasziban, mint a neve is sejteti, sok külföldi, főleg itáliai építőmester, kőfaragó telepedik le.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Egy Váradi fényképe. 
1360-ban, Futaki Demeter püspöksége alatt a kolozsvári Márton és György testvérek elkészítik bronz királyszobraikat: Szent István, Szent Imre és Szent László állószobrát, valamint 1390-ben Zudor János váradi püspök megbízásából, Szent László lovasszobrát. Szintén a testvérpár alkotta meg Szent László második fej-ereklyetartóját (hermáját), amit jelenleg Győrben őriznek.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Egy Váradi fényképe.  
A reneszánsz korszakban Vitéz János humanista központot, ennek keretén belül pedig jelentős könyvtárat hoz létre, csillagvizsgálót épít. Mátyás is itt nevelkedik. A Corvinák első példányai is a váradi könyvtár részét képezték.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Egy Váradi fényképe. 
1474-ben a török feldúlja a várost, amit Filipecz János püspöksége idején hoznak rendbe. Thurzó Zsigmond rövid (1506-1512) püspöksége alatt több reneszánsz stílusú épületet emelnek, átépítik a püspöki palotát.
Dózsa György 1514-es felkelésének idején is felégetik a várost.
1551-ben, Fráter György, bízva a Habsburgok védelmében, átadja Váradot, Erdéllyel együtt, I. Ferdinándnak. Ezután azonban Ferdinánd tisztjei meggyilkolják Fráter Györgyöt, és innentől kezdve Erdélyben Ferdinánd generálisa, Castaldo uralkodik, a váradi vár kapitánya pedig Varkocs Tamás lesz. A hatalomváltás hatására a török újabb támadást fontolgat.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Egy Váradi fényképe. 
Varkocs Tamás várkapitány ellentétbe kerül a káptalannal, és felmentését kéri 1553-ban. Ebben az időben nyer teret a reformáció is. Varkocs a visszatérő János Zsigmondhoz (a képen) pártol, 1556-ban a várost, majd 1557-ben a várat is elfoglalja, feldúlják a Székesegyházat, Szent László nyughelye is megsemmisül. Szintén 1557-ben alakul meg a református kollégium is.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Egy Váradi fényképe. 
Báthory István erdélyi fejedelem várkapitányságának idején elkezdik kiépíteni azt az ötszög alakú külső védműrendszert, amely a várat kulcsfontosságú végvárrá emelte. Az olasz Ottavio Baldigara és Domenico Ridolfini által tervezett öt fülesbástyából álló külső vár a város szimbólumává vált. Az első négy bástyát 1568 és 1580 között építik meg. Az ötödik bástya ekkor még csak földbástya volt. Ebben az időben a romos Székesegyházat már csak fegyverraktárként használják.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Egy Váradi fényképe. 
Az 1598-as török ostrom megint feldúlja, és szinte teljesen megsemmisíti Váradot. Bethlen Gábor fejedelemsége idején Rhédey Ferenc várkapitány (a képen) jelentős építkezésekbe kezd: lebontják az ostromok által megtépázott Székesegyházat és püspöki palotát, helyére elkezdik kialakítani az ötszögű belső várkastélyt, amelyet a tervek szerint öt toronybástya szegélyezett volna. 1618-ban megépül a külső vár ötödik, Bethlen nevét viselő bástyája.
I. Rákóczi György fejedelemsége alatt tovább fejlődik a város. Lorántffy Zsuzsanna jelentősen támogatja a református egyházat és kollégiumot. Megkezdődik a Váradi Biblia nyomtatása.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila
Egy Váradi fényképe. 
II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának következménye egy újabb török ostrom volt. 1660-ban árulás segítségével, a várvédők hősiessége ellenére, sikerül bevenniük. Elpusztul Szent László lovasszobra, a vár romokban áll, a városban pedig alig marad ép lakóház. Várad feladásának egyik feltétele a Váradi Biblia biztonságos helyre való menekítése, amelyet végül 1661-ben, Kolozsváron fejez be Szenczi Kertész Ábrahám. A református kollégium Debrecenbe költözik.
Az 1692-es visszafoglalás után védelmi megfontolásból nem építik vissza Péntekhely városrészt, igy a középkori városmag sajnos nem marad meg. Egyetlen építmény, a vár állta ki csupán az idő próbáját. A régi városfalon kívül, a vártól nyugatabbra létrejön Újváros.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
  Egy Váradi fényképe.
A 18-19. század kedvezett Váradnak. 1720-ban városunknak még csak 216 polgára volt, a 19. század közepére a lakosság lélekszáma meghaladja a húszezret. 1752-ben Forgách Pál püspöksége idején kezdődik a barokk Székesegyház építése, majd 1762-ben, Patachich Ádám püspöksége alatt a püspöki palotáé, amely sokáig múzeumként is működött.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Egy Váradi fényképe. 
Az 1848-as szabadságharc idején Nagyváradon volt a magyar honvédség fegyver, ruha-és élelmiszerellátásának központja. Nagysándor József tábornok és Szacsvay Imre országgyűlési képviselő - akinek "csak egy tollvonás volt a bűne" - a forradalom váradi vértanúi.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Egy Váradi fényképe. 
1870-ben Nagyváradot törvényhatósági jogú város rangjára emelik. A huszadik század küszöbén megépülnek a gyönyörű szecessziós belvárosi épületek. Neves építészek neve fémjelzi őket, olyanoké, mint Sztarill Ferenc, Komor Marcell, Jakab Dezső, idősebb és ifj. Rimanóczy Kálmán - utóbbi a városháza épületének tervezője is. 1900-ra felépül a színház is, amivel a nagyváradi színjátszás állandó épületet kap.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Egy Váradi fényképe. 
Nagyvárad kulturális téren is élen járt. A kávéházakban pezsgő élet folyik. Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Babits Mihály, Balázs Béla és Miklós Jutka itt adják ki a modern magyar irodalom úttörőjének számító folyóiratot, A Holnapot.
Az első világháború ezt a dinamikus fejlődést megállítja. A határok megváltoztatása változásokat idéz elő a kereskedelemben, a gazdasági váltás pedig csak súlyosbítja a helyzetet.
A második világháború szerencsére nem pusztítja el a várost, de a bombázások súlyos sebeket ejtenek a Nagyállomás környékén, Várad-Velencén és Várad-Szőlősön.
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Egy Váradi fényképe. 
A kommunizmus korszakában megépülnek a Rogerius és Nufărul lakónegyedek, a város teljesen átalakul. A városmag szerencsére megmenekül a nagy bontási "modernizációs" hullámtól, amely főleg Várad-Rétet, és Szőlőst érinti.
(A képen az épülő Rogerius negyed látható, 1960-ban).
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Egy Váradi fényképe. 
Jelenleg ismét abban reménykedünk, hogy a "Nyugat" kapujában álló Nagyvárad szebb időknek néz elébe...
(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)

Forrás : Fotók,képeslapok a régi Váradról.Első album Facebook