Krisár Zoltán nagyváradi sebész életéről

Mi,váradiak keveset tudunk Nagyvárad egyik legjobb sebészéről,Krisár Zoltánról.Neve közismert volt,mert sok betegnek az életét megmentette. Klasszikus értelemben volt igazi orvos.Eredményeiről sok anekdoták keringtek Váradon.Az előző bejegyzés közzététele után sokan hozzászóltak,melyekből az látszik,hogy a mai napig hálásak a doktor úrnak.Tovább kutattam az életéről.Egy rövid bevezető :" Krisár Zoltán a Bihar megyei Kabaláspatakon született, 1914. december 21-én. Középiskoláit Váradon, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. A budapesti II. Sebészeti Klinika után a dési kórházba került.
A világégést követően Váradra visszakerült sebész manualitása mindenkit ámulatba ejtett." Teljes bejegyzést olvashatja a regivarad.blogspot.ro-n.

Kutatásom eredménye,a következő összefoglaló.Nevét és munkásságát őrizzük meg '

"Nem hallgatható el, hogy az osztatlan magyar sebészet horizontján Krisár Zoltán nagyváradi sebész főorvos volt az, aki elsőként felismerte, és a sanremoi Nemzetközi Gastroenterológiai Sebész Kongresszuson (1971-ben) 21 varratelégtelenségtől mentes totál gastrectomiával bizonyította, a rekeszlebenyek addig alig kiaknázott plaszticitását." - írja Kotsis Lajos egyetemi magántanár.Teljes cikk : informed.hu

A Magyar Orvosi Hetilapban sokszor megjelent Krisár Zoltán neve. Néhány cikk címe az arcanum.hu-n :

Orvosi Hetilap, 1969. január (110. évfolyam, 1-4. szám) 
1. 1969-01-26 / 4. szám • KLINIKAI TANULMÁNYOK • Krisár Zoltán - Kotsis Lajos - Dobjanschy Sándor: Huszonöt marásos nyelőcsőszűkület átfúródásáról (178. oldal) 

Orvosi Hetilap, 1975. április (116. évfolyam, 14-17. szám)  
2. 1975-04-06 / 14. szám • KLINIKAI TANULMÁNYOK • Kotsis Lajos - Krisár Zoltán - Dobjanschi Sándor: A nem resecalható cardia tumorok palliativ kezelése oesophago-jejunalis bypassal 

Orvosi Hetilap, 1980. november (121. évfolyam, 44-48. szám)  
3. 1980-11-02 / 44. szám • KLINIKAI TANULMÁNYOK • Kotsis Lajos - Krisár Zoltán: A tápcsatorna egyrétegű anastomosisainak előnyeiről (2693. oldal) 

Orvosi Hetilap, 1983. december (124. évfolyam, 49-52. szám)  
4. 1983-12-11 / 50. szám • KLINIKAI TANULMÁNYOK • Kotsis Lajos - Krisár Zoltán: A perforált krónikus gastro-duodenális fekélyek primer végleges műtéteiről (3035. oldal) 

Orvosi Hetilap, 1990. június (131. évfolyam, 22-25. szám)  
5. 1990-06-10 / 23. szám • Krisár Zoltán - Kotsis Lajos: A vastagbélből képzett nyelőcső késői adaptációjáról corrosiv nyelőcső szűkületben végzett 135 műtét tükrében 

 Orvosi Hetilap, 1990. október (131. évfolyam, 40-43. szám) 
6. 1990-10-21 / 42. szám • Krisár Zoltán - Kotsis Lajos: A corrosiv nyelőcsősérülések sebészetéről (2343. oldal) 

Orvosi Hetilap, 2005. január (146. évfolyam, 1-4. szám) 
7. 2005-01-23 / 4. szám • Dezső István: Dr. Krisár Zoltán (1914-1990): Egy erdélyi sebész emlékezete (177. oldal) 

Még több cikk : adtplus.arcanum.hu  
Figyelem' A cikkek olvasásához bejelentkezés szükséges '

Kotsis Lajos ezt írta Krisás Zoltánról : "Másfelől, felejthetetlen mesteremnek, Krisár Zoltán nagyváradi sebész főorvosnak kívánok emléket állítani és mindazon kiváló sebészeknek, akik úttörő tevékenységükkel kikövezték a nyelőcsősebészet jelenlegi állásához vezető útvonalat." Forrás : Kotsis Lajos : Rendhagyó nyelőcsősebészet

Csanda Endre így ír a visszaemlékezéseiben :" Ehelyett „talajt fogtam” a Honvédkórházban és folytattam a szakmai vonalamat. Így esett, hogy Krizsár Zoltán, a nagyváradi vezető sebész főorvos – aki mind emberi, mind szakmai szempontból kiváló volt – meghívott, hogy tartsak előadást a váradi sebésztársaságban „Az idegsebészet jelene és perspektívái” címmel. De ha már itt vagy – mondta Zoltán – csinálj egy gerincvelői bemetszést (tractotomia anterolateralist), mert ahány beteget tűrhetetlen fájdalmai miatt Kolozsvárra küldünk, annyinak vagy nem szűnnek a fájdalmai, vagy megbénul a lábuk. Nagy dilemma volt, hogy idegsebészeti eszközök (szívó, diathermia, kétélű Graefe kés) nélkül neki merjek-e vágni, aztán szereztem méhviaszt csontvérzés esetére, kikalapáltam egy egyélű Graefe kést kétélűvé, a műtős nővér készített sósvizes vattalapokat és szerzett csontcsípőket. Aki manuális szakmában dolgozott Váradon és környékén, az mind ott volt. Körülállták a műtőasztalt, és őszinte kíváncsiságból közbe-közbe kérdezgettek. Gyakran fordul elő, hogy a jól kivitelezett műtét esetén is a fájdalom csak másnap kezd csökkenni, itt olyan szerencsém volt, hogy pár órával a műtét után már bekövetkezett a hatás." Forrás : ujsag.semmelweis.hu

Dr. Tóth Imre megemlíti a könyvében Krisár Zoltán nevét.Ezt írja :

"Szintén úttörő tevékenységet folytatott a nyelőcsősebészet és a vastagbeles nyelőcsőpótlás területén Krisár Zoltán Nagyváradon." Forrás :aok.pte.hu 

Sajnos fotót nem találtam Krisár Zoltán doktor úrról.A Facebookon többen is leírták a véleményüket.Íme :

"Megmentette Édesabyám és nővérem életét sokat halottam róla de csak jót ,,Nyugodjon békébe,,, igazi orvos volt , nem volt a köpenyére nagyobb zseb varrva "

"Nyugodjon békében! Édesapám katonatársa ,jó barátja volt.Gyerek korom óta ismertem őt,később dolgoztam a megyei kórházban a 70-es évek elején,ahol Ő még akkor a sebészeten osztályvezető főorvos volt! Igazi Orvos volt!!!" 

"egy igazi dr. és úri ember ,engem műtött dr. cossal. Nyugodjanak békében" 

"Apám többet tudna mondani róla jó ismerősök voltak. Mindketten az egészségügyben dolgozván" 

"Nyugodjon békében! Nagyon jó orvost volt.." 

"Ha jól tudom gyermeke nem volt.Egy húga volt, a Krisár Emmi, akinek tudomásom szerint egy fia és egy lány született, de azok jóval idősebbek lehettek nálam, és szerintem már nem biztos, hogy élnek ." 

"Köszönjük a cikket. továbbítom a családnak" 

Forrás : Egy Váradi Facebook

U.I.
Krisár Zoltán neve szerepel a Megyei Kórház sebészetén.Ez a két bejegyzés segíthet,hogy jobban megismerjük a doktor úr életét.A témát nyitva hagyom,vagyis ha több információhoz jutok,közlöm.
Nagyváradnak sok nagyon jó orvosai voltak.Tud róluk valamit?Írja meg ' 

Köszönet az egyik hozzászólónak :
"Jól emlékszem rájuk. Csak tisztelettel lehet az akkori orvos gárdára emlékezni! Úgy a sebész,mint az orthopéd orvosok kiváló munkájukkal dicsőséget szereztek és ezt nem csak saját személyüknek, hanem a városnak is."