"Aki erre az oldalra téved és ismeri, látta már Váradot ne lepődjön meg azon, hogy az alábbi képeken látható épületeket nem ismeri fel. Kevesen vannak már olyanok akik még személyesen is láthatták ezeket az épületeket." Hát akkor lássuk a régi képeket '
A fenti 1824-ben keletezett német nyelvű iraton ha nem is pontosan
fényképszerüen ábrázolva de mégis elég jól felismerhetően Nagyvárad
látható 1817-ben.
A fenti 1860-ban készült acélmetszeten a római katolikus püspöki palota
és a székesegyház, valamint az akkor még csak néhány házból álló kanonok
sor is látható. Lentébb ugyanez látható csak egy negyven évvel később
készült képeslapon, itt már megvolt a kanonoksor összes háza és az
egykori múzeum (ma gyermekpalota) épülete is látható.
A római katólikus székesegyház és püspöki palota a 19 század elején
Ezen a képen a még fából épült Kishíd látható 1860 körül.
A Kishíd (Szent László téri híd) nevét
onnan kapta, hogy először csak gyalogátkelésre lehetett használni míg a
másik hídon (a Nagyhídon) a szekerek is átkelhettek. Az első hidat ezen a
helyen 1740-es években építhették, amit 1817-ben az árvíz elsodort
ezért újjá kellet építeni. 1851-ben megint elmosta a hidat az árhullám
és a képen látható fahidat építették helyébe, ami kb. negyed századig
biztosította a Szent László tér és a Bémer tér kötti összeköttetést.
Miután az állaga nagyon megromlott 1878-ban lebontották és egy másik
fahidat építettek helyette, ami 1893-ig birta a megnövekedett forgalom
miatti terhelést.
A vasszerkezetű Kishíd
Ezt a vashidat 1893-ban építették
Nicholson W. Fülöp tervei alapján. Amint a Nagyhídnál a városvezetés itt
is egy olcsóbb díszítés mentes változat mellett döntött, ezért már
1906-ban tárgyaltak arról hogy kicserélik egy szebb és modernebb hídra, a
régit pedig áthelyezték volna a Vitéz utcába. Ez a terv nem valósult
meg, ez a híd biztosította az átkelést a Körösön 1944 októberéig
amikoris a visszavonuló német csapatok miután a robbantást
megakadályozni akaró helybéli 12 magyar honvédot kivégezték, a Kishídat
felrobbantották.
Így nézett ki a Garasos híd az 1910-es években.
A Vitéz (Széles) utcai híd
A felső Garasos vasszerkezetü hidat
1910-ben építették gyalogosok számára, az Osztrák-Magyar Állami
Vasúttársaság resicai hídgyárának tervei alapján. Ezen a helyen létezett
addig is egy kis fából készült gyalogoshíd, amit az új híd elkészülte
után lebontottak. A nevét arról a hídpénzről (garasról) kaphatta amit az
átkelésért kellett fizetni. Ezt a vashidat 1974-ben arra hivatkozva
hogy az állaga megromlott lebontották, pedig műszakilag még lehetséges
lett volna a felújítása. Megint megismétlődött a 74 évvel ezelőtti
történet amikor a régi hídnak megkegyelmeztek az új felépültéig.
A Vitéz (Széles) utcai híd
A Vitéz vagy Széles utcai hidat
1913-ban építették, Altnöder Endre városi mérnök tervei alapján. Ez a
híd megúszta a második világháborút de nem sikerült ávészelnie az 1981
március 12.-i nagy árhullámott. Mint ahogy a képen is látható középen
megroggyant, felújíttás helyett inkább lebontották és a mostani vasbeton
hidat építették helyébe.
Ezen a képen a ma ismert Bazár épület elődje látható nem sokkal a lebontása előtt.
A kép jobb sarkában látható épület a régi Sas fogadó mely 1714-ben
épült és 1906-ban lett lebontva, ma várad egyik jelképe a Sas
palota található ezen a helyen.
A Szent László tér is teljesen átalakult a fenti két kép és az alsó kép elkészülte óta eltelt több mint egy évszázad alatt.
A képeken még látható a városháza helyén
állott egykori püspöki palota melyett Csáky Miklós püspök építetett és a
Szent László szobor is. A régi püspöki palota 1742 körül épült,
1760-ban kibővítették, 1773-ban leéget de újjáépítették. Miután felépült
a barok római katolikus püspöki palota a püspökség átköltözött az új
épületbe. Egészen a lebontásáig iskolának adott otthont, 1780-tól ebben
az épületben működött a jogakadémia is. Ma a városháza
épülete található a Szent László templommal szemben.
A régi romai katolikus puspöki palota épülete a mai városháza helyén.
Ezen a képen a Szent László tér Holdas (ortodox) templom felőli része
látható
A Szent László tér
A Mária menybemenetele bronz szobor, a
Széchenyi téren (ma parcul Traian) állott 1888-tól 1960-ig. Eredetileg
egy kőből készült Mária szobrot állítottak ide a vármegyeháza előtti
térre még 1735-ben Biharvármegye rendjei. Ezt a szobrot cserélték ki
Kiss György szobrászművész a képen is látható alkotásával 1888-ban.
Előszőr a régi talapzatra helyezték a szobrot, de 1901-ben (egyes
források szerint 1891-ben) Tóth István terve alapján egy új talapzatot
kapott, melynek az alsó részére Schlauch Lőrinc püspök, Kende László
kisprépost (aki alapítványt tett a szobor fentartására), Bihar vármegye
és Nagyvárad címereit helyezték el. A régi talapzatot átszállították a
püspöki palota kertjébe ahol szintén egy Mária szoborot helyeztek rá.
1960-ban a városi néptanács utasítására a szobrot a talapzat felső
részével leemelték és a Barátok templomának a kertjében helyezték el. A
helyén maradt talapzatról leszedték a címerpajzsokat és Ady Endre
mellszobrát helyezték rá, amely addig az emlékmúzeúm mögött volt.
Forrás: Papp Lajos-Nagyvárad (városismertetés 1943) és Péter I. Zoltán-Mesélő képeslapok 2002.
A fenti Kossuth utcáról készűlt fotó jobb oldalán látható házak helyén ma parkoló van.
A vasútállomás 1919 előtt
A vasútállomás 1941-44 között
Berger Dániel szesz és élesztő gyára
A Bartsch ház
A Teleki (ma Primariei) utca a XIX. században
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése