"Az úgynevezett Rhédey-kertet, melynek egy része néhai Kohányi Kacsándy Theresia kedves feleségem és önmagam mulandóság alá vetett része örökös nyugvóhelyének vagyon szentelve – az egész publikumnak üdőtöltésére szolgáló közönséges mulatóhelynek elkészíttetvén, halálom után hatezer forint capitalissal együtt Nagyvárad városának oly móddal testállyam, hogy azon kert soha el nem idegeníttessék, sem akármely szin vagy tekintet alatt más végre fordíttassék…” - írja Farkas László a Reggeli Újságban.Teljes cikk :
"Részlet Gróf Rhédey Lajos 1804. március 18-án kelt végrendeletéből.
Valamikor a 19. században, pontosabban 1804. március 18-án keltezett végrendeletében egy bizonyos Kis Rhédey Gróf Rhédey Lajos ingyen ajándékozta Várad városának a kertet, és ezen felül még évi hatezer forintot is hagyományozott az utódokra. Ebben a kertben áll az 1800-as évek elején épített mauzóleum, amelyet a gróf építtetett neje, M. Kohányi Kacsándy Therésia és önmaga számára végső nyughelyül.
Előbb a fiatalon elhunyt grófné földi maradványait helyezték el a kápolnában, majd nem sokkal annak halála után az adományozó gróf holtteste is ide került.
Érdekesség, hogy 1804-ben, amikor a mauzóleumba temették a gróf fiatal feleségét, a gyászszertartásra meghívták Csokonai Vitéz Mihályt, az akkor már hírneves költőt is. A költő itt szavalta el az erre az alkalomra írt A lélek halhatatlansága című versét. A temetés után a költő beteg lett, és rövidesen belehalt az itt szerzett tüdőgyulladásba.
A kápolnát 1830-ban feltörték és kirabolták, és ugyanez lett a sorsa 1912-ben is, amikor újra feldúlták, még a csontokat is kiszórták.
Létezésének két évszázada során ennek a műemléknek is mostoha sorsa volt, hisz egyetlen rendszer se nagyon törődött állapotával, végül a rendszerváltás után, hatékony anyaországi segítséggel 2004-ben külsőleg, 2012-re belsőleg is felújították."
Forrás : reggeliujsag.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése