Felhívás

Régi Várad blog "Fotók,képeslapok a régi Váradról" Facebook album fotóit használja fel forrás megjelöléssel.Írja meg véleményét a facebook.com-ra,vagy az egyvaradi@gmail.com -ra !
Sok román ajkú váradi szeretné olvasni a szöveget az anyanyelvén,mely részben elérhetővé válik' '

Köszönet mindenkinek '


2026. október 4., vasárnap

Fekete Sas Palota/Palatul Vulturul Negru

 

A Fekete Sas-palota története tulajdonképpen Nagyvárad modern várossá válásának története is: egy 18. századi fogadóból lett a 20. század elejének egyik legmodernebb, leglátványosabb városi épülete.

🏛️ 1. A kezdetek – a Fekete Sas előtt

A mai palota helyén már 1714-ben állt egy fogadó, amelyet Sas fogadónak (Hanul Vulturul) neveztek. Ez egy viszonylag szerény, földszintes épület volt, és a korabeli Nagyvárad egyik fontos találkozóhelyének számított.

A fogadó azonban nem csupán vendéglátóhely volt. A környék a város új központjává fejlődött, és az épületben egy időben a városi hivatalok, illetve az Újváros városháza is működött.

A 18–19. század folyamán többször átépítették és bővítették. 1807-ben emeletet is kapott, majd 1835 körül szállodává alakították. A fogadó így fokozatosan Nagyvárad egyik jelentős középületévé vált.

A régi épületben ráadásul pezsgő társadalmi élet zajlott: bálokat, színházi előadásokat, gyűléseket és politikai rendezvényeket is tartottak benne.


🔥 2. A régi fogadó hanyatlása

A 19. század végére a régi épület már nem felelt meg annak a városnak, amivé Nagyvárad időközben vált.

A város gyorsan fejlődött, a lakosság és a kereskedelem növekedett, és a belvárosban egy reprezentatív, korszerű épületre volt szükség.

1903-ban Nagyvárad városa tervpályázatot írt ki a Sas Szálló újjáépítésére. Összesen 13 pályamű érkezett. A pályázat első díját a „Champagne” jeligéjű terv nyerte, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső készített.

Ez a két építész később a magyar szecesszió legjelentősebb alkotói közé került.

 3. Komor Marcell és Jakab Dezső

A Fekete Sas-palota tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső voltak.

Ők a Lechner Ödön nevéhez kapcsolódó magyaros szecesszió egyik fontos követői voltak. Nagyváradon több jelentős épületük is fennmaradt, köztük az Adorján-paloták, a Stern-palota és a Kereskedelmi és Iparkamara épülete.

A Fekete Sas azonban minden korábbi nagyváradi munkájukat felülmúlta méretében és városi jelentőségében.


 4. Két ember, akik megvalósították az álmot

A történet egyik legérdekesebb része, hogy a palota nem egyszerűen városi beruházásként született meg.

Dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil nagyváradi ügyvédek, vállalkozók és közéleti személyiségek megvásárolták a régi Sas Szállót és a Zöldfa fogadót.

1907-ben létrehozták a:

„Fekete Sas és Zöldfa Szálloda és Vigadó Részvénytársaságot”

Az alaptőke 50 000 korona volt, 50 részvényre osztva.

A régi épület bontását 1906. november 19-én kezdték meg.


5. 1907 – elkezdődik a palota építése

Az alapozási munkák 1907 márciusában kezdődtek, majd 1907. április 6-án megindult az új épület tényleges felépítése.

A kivitelező Sztarill Ferenc volt.

Az építkezés óriási vállalkozásnak számított.

Érdekesség, hogy amikor a téglagyártók megtudták, milyen hatalmas épület készül, jelentősen megemelték a tégla árát. Adorján Emil erre meglehetősen rendhagyó módon reagált: saját téglagyárat alapított, a Vesta téglagyárat, amely a palotához szükséges mintegy 4 millió téglát biztosította.

Amikor pedig a bankok megemelték a kamatokat és nehezebbé vált a finanszírozás, Kurländer és Adorján saját pénzintézetet is létrehozott.

Vagyis a két vállalkozó gyakorlatilag saját maga teremtette meg az építkezés gazdasági hátterét.

6. Megszületik a Fekete Sas

Az épület nagyon gyorsan készült.

1907 novemberére már tető alatt volt, a teljes építkezés pedig 1908 decemberére befejeződött. A hivatalos átvételre 1908. november 16-án került sor, a nagy ünnepélyes megnyitót pedig 1909-ben tartották.

És itt született meg az a Fekete Sas-palota, amelyet ma is ismerünk.


7. Az üvegpasszázs – az épület lelke

Talán ez a palota legkülönlegesebb része.

Az épületet úgy tervezték, hogy a belsejében egy fedett, üvegtetős passzázs húzódjon.

A passzázs lényegében Y alakú rendszer, amely három utca felé biztosít kapcsolatot:

  • a mai Piața Unirii,
  • a Strada Independenței,
  • és a Strada Vasile Alecsandri felé.

A két fő passzázs egy nagy üvegkupola alatt találkozik.

Ez akkoriban rendkívül modern megoldás volt. A kortársak a hatalmas belső teret még a milánói Galleria Vittorio Emanuele II-höz is hasonlították.

És ez fontos: a palota nem pusztán egy szép homlokzat volt. Egy komplett városi életközpontnak tervezték.

8. Mi minden működött benne?

A Fekete Sas egy multifunkcionális komplexum volt.

Volt benne:

  • 🏨 szálloda,
  • ☕ kávéház,
  • 🍽️ étterem,
  • 🎰 kaszinó,
  • 🛍️ üzletek,
  • 🏢 irodák,
  • 🎭 rendezvény- és társasági terek.

A földszinti üzletek között többek között ékszerüzlet, könyvesbolt, virágüzlet, szabóság, kalap- és kesztyűüzlet, drogéria és más kereskedések kaptak helyet.

A palota tehát olyan volt, mint egy mai bevásárlóközpont, szálloda, kulturális központ és üzleti negyed egyetlen épületben.


9. Miért fekete sas?

A palota legismertebb jelképe természetesen a fekete sas.

A passzázs üvegkupolájának központi dísze a fekete sast ábrázoló üvegablak, amely 1909-ben, a nagyváradi Neumann K. műhelyében készült.

Ez az üvegkép vált az egész épület emblémájává.

Ha ma bemész a passzázsba, tulajdonképpen ugyanazt a központi szimbólumot látod, amelyet a nagyváradiak több mint száz éve látnak.

10. Nem ment minden simán

A palota építésének voltak komoly műszaki problémái is.

A kivitelező Sztarill Ferenc és a tervező építészek között később feszültség alakult ki, mert Sztarill bizonyos szerkezeti megoldásoknál nem ragaszkodott teljesen a tervekhez.

Komor és Jakab 1908-ban külön beadványban jelezték a városnak, hogy bizonyos vasbeton- és födémszerkezeteket nem ők terveztek és méreteztek, ezért azok teherbírásáért sem tudnak felelősséget vállalni.

Különösen érdekes az úgynevezett Mátray-födém alkalmazása. Ez egy akkoriban új, kísérleti jellegű szerkezet volt, amelynél a betont salakkal könnyítették.

Tehát a Fekete Sas nemcsak művészettörténeti, hanem korabeli mérnöki szempontból is érdekes épület.


11. A két világháború közötti Nagyvárad

A palota a két világháború között Nagyvárad egyik legfontosabb társadalmi és kereskedelmi központja lett.

A szálloda ekkor a város egyik legnagyobb szállodája volt.

A földszinten működő kávéházak és üzletek, a szálloda, a kaszinó és a különböző rendezvényhelyiségek miatt a városi élet egyik központja lett.

A Fekete Sas környéke különösen fontos volt a nagyváradi polgárság életében.

Nem véletlen, hogy amikor Nagyvárad századfordulós építészetéről beszélünk, a Fekete Sas-palota szinte mindig az elsők között kerül elő.


12. Háborúk és rendszerváltozások

A 20. század történelmi viharai természetesen a palotát sem kerülték el.

Az első világháború, majd a történelmi Magyarország felbomlása után Nagyvárad Romániához került.

A palota azonban továbbra is a város központi épülete maradt.

A második világháborút követően aztán teljesen megváltozott az a társadalmi és gazdasági rendszer, amelynek idején a palota létrejött.

A kommunista korszakban az eredeti magán- és üzleti funkciók jelentős része megszűnt vagy átalakult, az épület pedig fokozatosan vesztett korábbi fényéből.


13. A hanyatlás

A kommunista korszak után az épület állapota hosszú időn keresztül problémás volt.

A palota értékét mindenki felismerte, de egy ekkora és ilyen összetett műemlék helyreállítása rendkívül nehéz feladat.

Az idő, az időjárás és a nem mindig megfelelő karbantartás nyomot hagyott rajta.

Különösen az üvegtető és a belső szerkezetek igényeltek komoly figyelmet.


14. A Fekete Sas újjászületése

Az elmúlt évtizedekben Nagyvárad történelmi belvárosának helyreállítása új lendületet kapott.

A Fekete Sas-palota ma ismét Nagyvárad egyik legismertebb jelképe, és a város szecessziós örökségének egyik legfontosabb része.

A műemléki nyilvántartásban is kiemelt jelentőségű épületként szerepel, és a nagyváradi szecesszió egyik legreprezentatívabb alkotásának tekintik.


A története egyetlen idővonalon

Év Mi történt?
1714 A helyén már áll a Sas fogadó
1807 Jelentősen átépítik és bővítik
1835 Szállodává alakítják
1861 A városi hivatal kiköltözik az épületből
1903 Pályázatot írnak ki az új épületre
1905 Komor–Jakab „Champagne” terve nyeri az első díjat
1906 Megkezdődik a régi épület bontása
1907. ápr. 6. Megkezdődik az új Fekete Sas építése
1907. nov. Már tető alatt áll
1908. nov. 16. Hivatalos átvétel
1908. dec. Az épület elkészül
1909 Ünnepélyes megnyitó, elkészül a híres üvegablak
20. század Szálloda, kávéházak, üzletek, kaszinó és társasági élet központja
21. század Műemléki értéke ismét előtérbe kerül

 És ami igazán érdekes benne

A Fekete Sas-palota nem egyszerűen egy „régi szép épület”.

Három évszázad története találkozik benne.

Az 1714-es fogadó → a 19. századi szálloda → a századfordulós szecessziós palota → a két világháború közötti pezsgő városi élet → a kommunista korszak → majd a mai műemléki újjászületés.

És amikor az üvegpasszázs alatt állsz, tulajdonképpen ugyanazon a helyen állsz, ahol több mint 300 éve nagyváradi polgárok, kereskedők, színészek, politikusok és utazók jártak.

Forrás: AI


Istoria Palatului Vulturul Negru din Oradea

Palatul Vulturul Negru este una dintre cele mai cunoscute clădiri din Oradea și, în același timp, una dintre cele mai reprezentative opere ale arhitecturii Secession din oraș. Istoria sa reflectă, într-o anumită măsură, chiar transformarea Oradiei într-un important centru urban modern.

1. Începuturile – înainte de Palatul Vulturul Negru

Pe locul actualului palat exista încă din 1714 un han cunoscut sub numele de Hanul Vulturul. Era o clădire modestă, dar amplasarea sa a devenit din ce în ce mai importantă pe măsură ce centrul orașului s-a dezvoltat.

În secolele al XVIII-lea și al XIX-lea, hanul a fost modificat și extins de mai multe ori. În 1807 a fost supraetajat, iar în jurul anului 1835 a fost transformat într-un hotel.

Vechea clădire nu era doar un loc de cazare. Aici aveau loc baluri, spectacole, întruniri și diferite evenimente politice și sociale. Pentru o perioadă, aici au funcționat și anumite instituții ale orașului.

2. De ce a fost construit un palat nou?

La sfârșitul secolului al XIX-lea, vechea clădire nu mai corespundea dezvoltării rapide a Oradiei.

Orașul se moderniza, populația creștea, comerțul se dezvolta, iar centrul orașului avea nevoie de o clădire reprezentativă și modernă.

În 1903, orașul a organizat un concurs pentru reconstruirea complexului hotelier. Au fost depuse 13 proiecte.

Câștigătorii au fost arhitecții Komor Marcell și Jakab Dezső, cu proiectul intitulat „Champagne”.

Cei doi aveau să devină ulterior importanți reprezentanți ai arhitecturii maghiare Art Nouveau.

3. Komor Marcell și Jakab Dezső

Komor Marcell și Jakab Dezső au fost influențați de stilul Secession și de arhitectura lui Lechner Ödön.

La Oradea au proiectat și alte clădiri importante, printre care Palatele Adorján, Palatul Stern și clădirea Camerei de Comerț și Industrie.

Palatul Vulturul Negru a fost însă una dintre cele mai ambițioase și importante lucrări ale lor.

4. Oamenii care au făcut posibil proiectul

Un rol important în realizarea palatului l-au avut avocații și oamenii de afaceri orădeni dr. Kurländer Ede și dr. Adorján Emil.

Aceștia au cumpărat vechiul Hotel Vulturul și Hanul Zöldfa și au înființat în 1907 societatea:

„Societatea pe acțiuni Hotelul și Casa de petreceri Vulturul Negru și Zöldfa”.

Demolarea vechii clădiri a început la 19 noiembrie 1906.

5. Construirea palatului

Lucrările de fundație au început în martie 1907, iar la 6 aprilie 1907 a început ridicarea propriu-zisă a noii clădiri.

Constructorul a fost Sztarill Ferenc.

Construcția a fost un proiect uriaș pentru acea perioadă.

Există și o poveste interesantă legată de materialele de construcție. Când producătorii de cărămizi au aflat cât de mare urma să fie clădirea, au mărit prețurile. Ca răspuns, Adorján Emil și-a înființat propria fabrică de cărămizi, fabrica Vesta, care a furnizat aproximativ 4 milioane de cărămizi pentru construcție.

Și finanțarea proiectului a fost dificilă. Atunci când băncile au majorat dobânzile, Kurländer și Adorján au contribuit la crearea propriilor soluții financiare pentru continuarea lucrărilor.

6. Nașterea Palatului Vulturul Negru

Construcția a avansat foarte repede.

În noiembrie 1907, clădirea era deja acoperită, iar în 1908 lucrările principale au fost finalizate.

Recepția oficială a avut loc la 16 noiembrie 1908, iar inaugurarea festivă a fost organizată în 1909.

Astfel a apărut unul dintre cele mai spectaculoase ansambluri arhitecturale din Oradea.

7. Pasajul cu vitralii – inima palatului

Una dintre cele mai impresionante caracteristici ale clădirii este pasajul interior acoperit cu sticlă.

Pasajul are o formă asemănătoare literei Y și face legătura între mai multe străzi și Piața Unirii.

În centrul său se află celebra cupolă din sticlă, sub care se găsește imaginea Vulturului Negru.

Soluția arhitecturală era extrem de modernă pentru începutul secolului al XX-lea. Spațiul interior a fost comparat chiar cu celebra Galleria Vittorio Emanuele II din Milano.

Palatul nu a fost conceput doar ca o clădire decorativă, ci ca un adevărat centru comercial și social al orașului.

8. Ce funcționa în interior?

Palatul Vulturul Negru era un complex multifuncțional.

În interior se găseau:

  • un hotel;
  • cafenele;
  • restaurante;
  • un cazino;
  • magazine;
  • birouri;
  • spații pentru spectacole și evenimente.

În magazinele de la parter se găseau, printre altele, magazine de bijuterii, librării, florării, croitorii, magazine de pălării și mănuși, drogherii și alte afaceri.

În multe privințe, Palatul Vulturul Negru era echivalentul unui centru comercial, hotel, centru cultural și centru de afaceri reunite într-o singură clădire.

9. De ce se numește „Vulturul Negru”?

Simbolul palatului este, desigur, vulturul negru.

Imaginea celebrului vultur din cupola pasajului a fost realizată în jurul anului 1909, în atelierul orădean Neumann K.

Vulturul a devenit simbolul întregului ansamblu.

Și astăzi, când intri în pasajul palatului și privești în sus, poți vedea unul dintre cele mai cunoscute simboluri ale Oradiei istorice.

10. Problemele tehnice ale construcției

Construcția nu a fost lipsită de probleme.

Între constructorul Sztarill Ferenc și arhitecții Komor Marcell și Jakab Dezső au apărut neînțelegeri legate de anumite soluții tehnice.

Arhitecții au atras atenția asupra faptului că anumite structuri din beton armat nu fuseseră proiectate și dimensionate de ei și că nu își puteau asuma responsabilitatea pentru rezistența acestora.

Este interesant faptul că la construcție au fost folosite și soluții tehnice moderne pentru acea perioadă, inclusiv structuri de beton ușor.

Prin urmare, Palatul Vulturul Negru este important nu doar din punct de vedere artistic, ci și din punct de vedere al istoriei construcțiilor.

11. Oradea în perioada dintre cele două războaie mondiale

În perioada interbelică, Palatul Vulturul Negru a devenit unul dintre cele mai importante centre comerciale și sociale ale Oradiei.

Hotelul, cafenelele, magazinele, cazinoul și spațiile pentru evenimente au făcut din palat unul dintre principalele puncte de întâlnire ale orașului.

Zona din jurul palatului era foarte importantă pentru viața burgheziei orădene.

De aceea, atunci când vorbim despre arhitectura de la începutul secolului XX din Oradea, Palatul Vulturul Negru este aproape întotdeauna unul dintre primele exemple menționate.

12. Războaiele și schimbările politice

Primul și al Doilea Război Mondial au schimbat profund viața orașului.

După destrămarea Imperiului Austro-Ungar și schimbările teritoriale de după Primul Război Mondial, Oradea a intrat în componența României.

Palatul a continuat însă să fie una dintre clădirile importante ale centrului orașului.

După cel de-al Doilea Război Mondial, instaurarea regimului comunist a schimbat radical sistemul social și economic în care fusese creat palatul.

Multe dintre funcțiile sale comerciale și private au fost desființate sau transformate, iar clădirea a început treptat să-și piardă din strălucirea de odinioară.

13. Perioada de degradare

După perioada comunistă, starea clădirii a reprezentat o problemă importantă.

Valoarea istorică și arhitecturală a palatului era evidentă, însă restaurarea unui ansamblu atât de mare și complex necesita resurse considerabile.

Trecerea timpului, intemperiile și întreținerea insuficientă și-au lăsat amprenta asupra clădirii.

În special acoperișul din sticlă și anumite elemente ale structurii interioare au necesitat lucrări de întreținere și restaurare.

14. Renașterea Palatului Vulturul Negru

În ultimele decenii, restaurarea centrului istoric al Oradiei a primit o atenție tot mai mare.

Palatul Vulturul Negru este astăzi din nou unul dintre simbolurile orașului și una dintre cele mai importante componente ale patrimoniului Art Nouveau orădean.

Este considerat una dintre cele mai reprezentative opere ale arhitecturii Secession din Oradea și un monument de mare valoare istorică și arhitecturală.

Cronologia pe scurt

An Eveniment
1714 Este menționat Hanul Vulturul
1807 Clădirea este extinsă și supraetajată
1835 Este transformată în hotel
1903 Este organizat concursul pentru noul complex
1905 Proiectul lui Komor și Jakab câștigă concursul
1906 Începe demolarea vechii clădiri
6 aprilie 1907 Începe construcția noului palat
noiembrie 1907 Clădirea este deja acoperită
16 noiembrie 1908 Are loc recepția oficială
1908 Sunt finalizate lucrările principale
1909 Are loc inaugurarea festivă și este realizat celebrul vitraliu
secolul XX Hotel, cafenele, magazine, cazino și centru al vieții sociale
secolul XXI Palatul devine din nou unul dintre simbolurile turistice și arhitecturale ale Oradiei

O clădire care spune povestea orașului

Palatul Vulturul Negru nu este doar o clădire frumoasă.

În el se întâlnesc mai mult de trei secole de istorie.

Hanul din 1714, hotelul din secolul al XIX-lea, marele palat Secession de la începutul secolului XX, viața efervescentă dintre cele două războaie mondiale, perioada comunistă și renașterea contemporană a centrului istoric al Oradiei fac toate parte din povestea acestui loc.

Când pășești astăzi sub cupola de sticlă a pasajului, te afli în același spațiu prin care au trecut, de-a lungul timpului, generații de orădeni, comercianți, artiști, politicieni, oameni de afaceri și călători.

De aceea, Palatul Vulturul Negru este mai mult decât un monument: este una dintre cele mai importante mărturii ale istoriei moderne a Oradiei.

Susă: AI


Pénzügyi Palota, ma Bihar megyei Tanács székháza/Palatul de Finanțe, astăzi Sediul Consiliului Județean Bihor

 

A nagyváradi Pénzügyi Palota (ma Republicii/Fő utca 35.) több néven is szerepelt az idők során.

A fontosabb régi elnevezések

  • Pénzügyi Palota – a közismert magyar elnevezés.
  • Pénzügyigazgatósági Palota – a korabeli hivatalosabb magyar megnevezés; az 1900 körüli sajtóban így is szerepelt.
  • Pénzügyi Igazgatósági Palota – szintén használt magyar változat.
  • Palatul Finanțelor – románul „Pénzügyi Palota”.
  • Palatul Finanțelor Publice – „Állami/Pénzügyi Közpalota”, illetve Pénzügyek Palotája; ez a műemléki nyilvántartás jelenlegi hivatalos megnevezése.
  • Policlinica Mare / Nagypoliklinika – az épület későbbi funkciójára utaló közismert név. A II. világháború után poliklinikaként működött, és sok nagyváradi ma is ezen a néven ismeri.
  • Policlinica 2 – románul szintén ezen a néven található meg régebbi forrásokban.

Fontos: az épületet 1899–1900 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján építették, eredetileg a pénzügyigazgatóság számára. A korabeli forrás szerint 1900-ban költözött be a pénzügyigazgatóság.

9s ideig dolgozott rajta


Átnézve a városi műemléki nyilvántartást, az építészettörténeti szakirodalmat, a korabeli magyar forrásra támaszkodó tanulmányt és a mai bihari megyei forrásokat, a Nagyvárad, Republicii/Fő utca 35. szám alatti épület története nagyjából így állítható össze. Fontos, hogy az egyes korszakokban nem mindig ugyanaz volt a hivatalos és a köznyelvi elnevezés.


A Pénzügyi Palota elnevezései és funkciói, időrendben


Időszak Elnevezés Funkció / intézmény


1899–1900 Pénzügyigazgatósági palota / Pénzügyi palota Építkezés; a magyar állam pénzügyi igazgatásának új székháza

1900–1918 Pénzügyigazgatósági palota, Pénzügyi palota A Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság, illetve az állami pénzügyi igazgatás hivatali épülete

1919–1920 után Palatul Finanțelor / Palatul Finanțelor Publice Román állami pénzügyi igazgatás; az impériumváltás után román állami tulajdonba és használatba került

1920-as–1940-es évek Palatul Finanțelor / Palatul Finanțelor Publice Pénzügyi igazgatási hivatalok

1940–1944 Pénzügyi palota / Pénzügyigazgatósági palota A második bécsi döntés után ismét magyar állami igazgatás alatt

1945 körül–2008 Palatul Finanțelor → Policlinica Mare Egészségügyi intézmény; járóbeteg-szakrendelés, később a megyei egészségügyi rendszer része

1940-es évek végétől Policlinica Mare („Nagypoliklinika”) A nagyváradi köznyelvben ez vált az épület legelterjedtebb nevévé

későbbi időszakban Policlinica nr. 1 / Policlinica nr. 2 Forrástól függően eltérő számozás szerepel; ezért ezt óvatosan kell kezelni

2008–2022 Fostul Palat al Finanțelor / volt Pénzügyi Palota, fosta Policlinică Mare Az egészségügyi funkció megszűnt; az épület üresen, fokozatosan romló állapotban állt

2012–2016 Fostul Palat al Finanțelor Tulajdonjogi vita és visszaszolgáltatási per; 2012-ben a Misericordia-rendnek ítélték, majd a megye vitatta

2016–2022 Fostul Palat al Finanțelor Publice Ismét a Bihar Megyei Tanács tulajdonába került

2022–2026 Fostul Palat al Finanțelor / fosta Policlinică Mare Műemléki helyreállítás és új funkció kialakítása

2026-tól Palatul Finanțelor / volt Pénzügyi Palota Bihar Megyei Tanács (Consiliul Județean Bihor) új székháza



1. 1899–1900: a Pénzügyigazgatósági Palota megszületése


Az épületet ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte és kivitelezte. A szerződést 1899 februárjában kötötték meg vele; márciusban megkezdődött az építkezés, és 1900 áprilisára elkészült. A korabeli magyar újság már „pénzügy-igazgatósági palotaként” írta le. 


A szakirodalomban az épület neve:


„Pénzügy-igazgatósági palota”


illetve rövidebben:


„Pénzügyi palota”.


A Rimanóczy-dinasztiáról szóló építészettörténeti tanulmány ugyancsak „Pénzügy-igazgatósági palota” néven említi, Nagyvárad Fő utca 35. alatt. 


A mai műemléki nyilvántartásban románul „Fostul Palat al Finanțelor Publice” – vagyis „Az egykori Pénzügyi Közpalota” – szerepel, építési dátumként 1899–1900-zal. 


2. 1900–1918: Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság


Az épület eredeti rendeltetése egyértelműen pénzügyi igazgatási központ volt.


A korabeli sajtó szerint a pénzügyigazgatóság a régi, rossz állapotú Fő utcai épületből költözött át az új palotába 1900 tavaszán. 


Ebben az időszakban tehát a legpontosabb magyar megnevezések:


Pénzügyigazgatósági Palota


Pénzügyi Palota


Pénzügyi Igazgatóság palotája



Az utóbbiak nem feltétlenül külön épületnevek, hanem ugyanannak az intézménynek és székházának különböző korabeli megnevezései.


3. 1919/1920–1940: román állami pénzügyi palota


Az első világháború után Nagyvárad Romániához került, és az épület továbbra is pénzügyi igazgatási célokat szolgált.


A román elnevezés ekkor:


Palatul Finanțelor


illetve:


Palatul Finanțelor Publice


vagyis Pénzügyi Palota / Pénzügyek Közpalotája.


A tulajdonjogi történet szempontjából fontos, hogy a források szerint az épület 1920-tól román állami tulajdonba került, és nem az államosítás során került az államhoz. 


4. 1940–1944: ismét magyar igazgatás


A második bécsi döntést követően Nagyvárad 1940 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.


Ez azt jelenti, hogy az épület ismét magyar állami pénzügyi igazgatási rendszerben működött.


A korszakra ezért a magyar:


Pénzügyi Palota / Pénzügyigazgatósági Palota


elnevezés használható, bár a pontos, hivatalos intézményi név rekonstruálásához korabeli nagyváradi hivatalos címtárakra lenne szükség.


5. 1945 után: a nagy fordulat – a Policlinica Mare


A második világháború után megszűnt az épület eredeti pénzügyi funkciója.


Ekkortól egészségügyi intézményként kezdték használni. A mai román források ezt úgy foglalják össze, hogy a Palatul Finanțelor a háború után Policlinica Mare lett, és ezt a funkcióját 2008-ig megtartotta. 


Ez különösen érdekes, mert a nagyváradiak emlékezetében az épület sokkal inkább:


Policlinica Mare – Nagypoliklinika


néven maradt fenn, mint Pénzügyi Palotaként.


Egy korábbi helytörténeti forrás szerint a háború után „Policlinica nr. 2” néven is szerepelt, míg más források Policlinica nr. 1-ként említik. 


Ezért én nem tekinteném bizonyítottnak, hogy az épület hivatalosan végig ugyanazt a sorszámot viselte. A biztos elnevezés a korszakra:


Policlinica Mare / Nagypoliklinika.


Az épületben a járóbeteg-szakrendelések mellett az egészségügyi rendszerhez kapcsolódó funkciók, illetve egyes források szerint fertőző betegségek ellátásával kapcsolatos intézményi funkció is működött.


6. 2008: megszűnik a poliklinika


2008-ban bezárták a működő orvosi rendelőket.


Ettől kezdve az épület lényegében használaton kívül került. 2016-os beszámolók szerint a nyolc éve bezárt épületben már súlyos állagromlás volt tapasztalható. 


Ez tehát egy újabb névváltozást is hozott:


fosta Policlinică Mare – egykori Nagypoliklinika


fostul Palat al Finanțelor – egykori Pénzügyi Palota



A román sajtó ettől kezdve nagyon gyakran „fostul Palat al Finanțelor” néven hivatkozott rá.


7. 2002–2016: a visszaszolgáltatási vita


Ez az épület történetének egyik legérdekesebb fejezete.


A Misericordia/Mizerikordianus rend 2002-ben kérte az ingatlan visszaszolgáltatását. Az ügy évekig húzódott.


2012-ben a visszaszolgáltatási döntés alapján az épületet a rendhez kapcsolták, de a Bihar Megyei Tanács ezt megtámadta. A jogvita végül 2016. december 15-én zárult le jogerősen: az épület a Bihar Megyei Tanács tulajdonában maradt. 


Ezért a 2012–2016 közötti időszakban több helyen találkozhatunk azzal a megfogalmazással, hogy:


„Palatul Finanțelor – clădire retrocedată Ordinului Mizericordian”


de ez nem végleges tulajdoni állapot volt.


8. 2016–2022: „a volt Pénzügyi Palota”


A 2016-os jogerős döntés után az épület ismét a Bihar Megyei Tanács tulajdonába került.


Ekkor már elsősorban:


Fostul Palat al Finanțelor Publice


vagy


Fostul Palat al Finanțelor


néven szerepelt.


Közben azonban közel húsz évig nem volt rendeltetésszerűen használva, és az épület állapota súlyosan leromlott. 


9. 2022–2026: műemléki helyreállítás


2022 augusztusában kezdődött meg a nagyszabású helyreállítás.


A Bihar Megyei Tanács hivatalos projektleírása továbbra is:


„Palatul Finanțelor Publice”


néven azonosítja az épületet, és megjegyzi, hogy az eredeti pénzügyi funkció után Policlinica Mare lett. 


A beruházás során:


megerősítették az épületet,


restaurálták a homlokzatokat,


rekonstruálták az eredeti díszítőelemek jelentős részét,


korszerűsítették az energetikai rendszert,


új közigazgatási funkcióra alakították át.



A teljes beruházás értéke mintegy 48 millió lej vvolt.


10. 2026-tól: a Bihar Megyei Tanács székháza


Ez a legújabb névváltozás/funkcióváltás.


2026 szeptemberére a helyreállítás elkészült, és az épület újra közintézménynek ad otthont.


Új funkció:


Consiliul Județean Bihor – Bihar Megyei Tanács


A megyei tanács hivatalos közlése szerint a Republicii utca 35. szám alatti műemléképület lesz a megyei önkormányzat új székháza. 


A költözés 2026. október 5-én kezdődik, tehát holnaptól az épület ismét ténylegesen közigazgatási központként működik. 


A névváltozás egyetlen sorban


Pénzügyigazgatósági Palota

Pénzügyi Palota

Palatul Finanțelor / Palatul Finanțelor Publice

Policlinica Mare / Nagypoliklinika

Policlinica nr. 1 / nr. 2 (forrásonként eltérő)

Fostul Palat al Finanțelor / Fosta Policlinică Mare

Bihar Megyei Tanács székháza – Consiliul Județean Bihor


Egy fontos pontosítás


A „Pénzügyi Palota” és a „Pénzügyigazgatósági Palota” nem két külön épület. Ugyanarról, a Republicii utca 35. szám alatti, 1899–1900-ben Rimanóczy Kálmán ifj. által tervezett épületről van szó. A hivatalos műemléki nyilvántartás ma „Fostul Palat al Finanțelor Publice” néven tartja számon. 


Ami viszont további kutatást érdemel: a 1920–1945 közötti román hivatalok pontos neve, valamint a 1945–2008 közötti egészségügyi intézmények hivatalos szervezeti neve és a „Policlinica 1/2” számozás. A most elérhető internetes források ebben nem teljesen következetesek.

Forrás: AI


Palatul Finanțelor din Oradea (astăzi Str. Republicii nr. 35) a purtat mai multe denumiri de-a lungul timpului.

Principalele denumiri vechi

  • Pénzügyi Palota („Palatul Finanțelor”) – denumirea uzuală în limba maghiară.
  • Pénzügyigazgatósági Palota („Palatul Direcției Finanțelor”) – denumirea oficială de la acea vreme în limba maghiară; apare sub această formă și în presa din jurul anului 1900.
  • Pénzügyi Igazgatósági Palota – o altă variantă în limba maghiară utilizată în epocă.
  • Palatul Finanțelor – denumirea în limba română.
  • Palatul Finanțelor Publice – denumirea oficială actuală în Lista Monumentelor Istorice.
  • Policlinica Mare / Nagypoliklinika – denumirea populară ce reflectă funcția ulterioară a clădirii. După Al Doilea Război Mondial a funcționat ca policlinică, iar mulți orădeni o cunosc și astăzi sub acest nume.
  • Policlinica 2 – denumire sub care apare în unele surse vechi în limba română.

Important: Clădirea a fost construită între anii 1899 și 1900, după planurile arhitectului Rimanóczy Kálmán Jr., inițial pentru Direcția Finanțelor. Conform surselor de epocă, instituția s-a mutat în noua clădire în primăvara anului 1900. (A lucrat la proiect o perioadă îndelungată / timp de 9 luni).

Analizând Registrul monumentelor istorice al orașului, literatura de specialitate privind istoria arhitecturii, studiile bazate pe surse maghiare de epocă și sursele județene actuale, istoria clădirii din Oradea, Str. Republicii nr. 35 poate fi sintetizată după cum urmează. Este important de menționat că denumirea oficială și cea uzuală nu au fost întotdeauna identice în fiecare perioadă.

Denumirile și funcțiile Palatului Finanțelor, în ordine cronologică

  • Construcția și inaugurarea
    1899–1900
    Denumire: Pénzügyigazgatósági palota / Pénzügyi palota
    Funcție: Construcție; noul sediu al administrației financiare a statului maghiar.
  • Administrația financiară maghiară
    1900–1918
    Denumire: Pénzügyigazgatósági palota, Pénzügyi palota
    Funcție: Sediul hibrid/administrativ al Direcției Finanțelor Regale Maghiare și al administrației financiare de stat.
  • Preluarea de către statul român
    1919–1920
    Denumire: Palatul Finanțelor / Palatul Finanțelor Publice
    Funcție: Administrația financiară a statului român; după schimbarea de regim, clădirea a trecut în proprietatea și utilizarea statului român.
  • Perioada interbelică
    Anii 1920–1940
    Denumire: Palatul Finanțelor / Palatul Finanțelor Publice
    Funcție: Birouri și oficiu al administrației financiare.
  • Administrația temporară maghiară
    1940–1944
    Denumire: Pénzügyi palota / Pénzügyigazgatósági palota
    Funcție: În urma celui de-al Doilea Dictat de la Viena, s-a aflat din nou sub administrație de stat maghiară.
  • Schimbarea de profil: Policlinica
    cca. 1945–2008
    Denumire: Palatul Finanțelor → Policlinica Mare
    Funcție: Instituție medicală; servicii de ambulatoriu, devenind ulterior parte din sistemul județean de sănătate.
  • Numele popular consacrat
    De la sfârșitul anilor 1940
    Denumire: Policlinica Mare („Nagypoliklinika”)
    Funcție: În vorbirea curentă din Oradea, aceasta a devenit cea mai răspândită denumire a clădirii.
  • Numerotarea ambulatoriului
    Perioada ulterioară
    Denumire: Policlinica nr. 1 / Policlinica nr. 2
    Funcție: Numerotarea variază în funcție de surse, de aceea trebuie tratată cu precauție.
  • Abandonarea clădirii
    2008–2022
    Denumire: Fostul Palat al Finanțelor / fosta Policlinică Mare
    Funcție: Activitatea medicală a încetat; clădirea a rămas neutilizată, starea ei degradându-se treptat.
  • Litigiul privind retrocedarea
    2012–2016
    Denumire: Fostul Palat al Finanțelor
    Funcție: Litigiu privind dreptul de proprietate; în 2012 a fost atribuită Ordinului Mizericordian, dar decizia a fost contestată de Consiliul Județean.
  • Revenirea la Consiliul Județean
    2016–2022
    Denumire: Fostul Palat al Finanțelor Publice
    Funcție: A revenit definitiv în proprietatea Consiliului Județean Bihor.
  • Restaurarea monumentului
    2022–2026
    Denumire: Fostul Palat al Finanțelor / fosta Policlinică Mare
    Funcție: Restaurare ca monument istoric și amenajarea unei noi funcțiuni.
  • Noul sediu administrativ
    Din 2026
    Denumire: Palatul Finanțelor / volt Pénzügyi Palota
    Funcție: Noul sediu al Consiliului Județean Bihor.

Detalierea etapelor istorice

1. 1899–1900: Nașterea Palatului Direcției Finanțelor

Clădirea a fost proiectată și construită de Rimanóczy Kálmán Jr. Contractul a fost semnat în februarie 1899; lucrările au început în martie și au fost finalizate în aprilie 1900. Ziarele vremii o descriau deja drept „pénzügy-igazgatósági palota” (Palatul Direcției Finanțelor).

În literatura de specialitate, denumirile menționate sunt:

  • „Pénzügy-igazgatósági palota”
  • sau mai scurt: „Pénzügyi palota”.

Studiul de istorie a arhitecturii dedicat dinastiei Rimanóczy folosește de asemenea denumirea „Pénzügy-igazgatósági palota” pentru adresa din Oradea, Str. Fő (Republicii) nr. 35.

În Lista Monumentelor Istorice actuală, clădirea figurează sub denumirea de „Fostul Palat al Finanțelor Publice”, cu datarea 1899–1900.

2. 1900–1918: Direcția Finanțelor Regale Maghiare

Destinația inițială a clădirii a fost clar aceea de centru administrativ financiar. Conform presei de la acea vreme, Direcția Finanțelor s-a mutat din vechiul sediu degradat de pe Str. Fő în noul palat în primăvara anului 1900.

În această perioadă, cele mai exacte denumiri în limba maghiară au fost:

  • Pénzügyigazgatósági Palota
  • Pénzügyi Palota
  • Pénzügyi Igazgatóság palotája

Acestea din urmă nu reprezintă neapărat nume distincte ale clădirii, ci variante contemporane ale aceleiași instituții și sediului acesteia.

3. 1919/1920–1940: Palatul Finanțelor sub administrația statului român

După Primul Război Mondial, Oradea a devenit parte a României, iar clădirea și-a păstrat funcția administrativ-financiară.

Denumirile în limba română utilizate în această perioadă erau:

  • Palatul Finanțelor
  • Palatul Finanțelor Publice

Din punct de vedere al istoricului de proprietate, sursele indică faptul că imobilul a trecut în proprietatea statului român începând cu anul 1920 (iar nu prin naționalizarea de după război).

4. 1940–1944: Din nou sub administrație maghiară

În urma celui de-al Doilea Dictat de la Viena, Oradea a făcut parte din nou din Ungaria între anii 1940 și 1944. Clădirea a reintrat în sistemul administrativ financiar al statului maghiar.

Pentru această perioadă se folosește denumirea în limba maghiară:

  • Pénzügyi Palota / Pénzügyigazgatósági Palota

Pentru reconstituirea denumirii oficiale exacte a instituției din acei ani ar fi necesară consultarea anuarilor oficiale de epocă din Oradea.

5. După 1945: Marea schimbare – Policlinica Mare

După Al Doilea Război Mondial, clădirea și-a pierdut funcția financiară inițială și a primit o destinație medicală. Sursele românești actuale menționează că Palatul Finanțelor a devenit Policlinica Mare, păstrându-și această funcțiune până în anul 2008.

Aspectul este remarcabil deoarece în memoria colectivă a orădenilor clădirea a rămas cunoscută mai degrabă ca:

  • Policlinica Mare / Nagypoliklinika decât ca Palatul Finanțelor.

O sursă de istorie locală menționează că imediat după război a purtat și numele de „Policlinica nr. 2”, în timp ce alte surse o indică drept Policlinica nr. 1. Din acest motiv, nu se poate afirma cu certitudine că a purtat același număr oficial pe toată durata funcționării. Denumirea certă și constantă pentru această etapă este Policlinica Mare.

Pe lângă cabinetele de ambulatoriu, clădirea a găzduit și alte structuri medicale (inclusiv secții asociate tratării bolilor infecțioase, conform unor surse).

6. 2008: Închiderea policlinicii

În anul 2008, cabinetele medicale care mai funcționau aici au fost închise, iar clădirea a rămas neutilizată. Relatările din anul 2016 semnalau o stare avansată de degradare după opt ani de abandon.

Această etapă a adus și o schimbare în modul de referire din presă:

  • fosta Policlinică Mare
  • fostul Palat al Finanțelor

Presa de limbă română a început să folosească tot mai frecvent sintagma „fostul Palat al Finanțelor”.

7. 2002–2016: Litigiul privind retrocedarea

Este unul dintre cele mai complexe capitole din istoria recentă a imobilului. Ordinul Mizericordian (Misericordia) a cerut retrocedarea imobilului în anul 2002. Procesul s-a întins pe parcursul multor ani.

În anul 2012, pe baza deciziei inițiale de retrocedare, clădirea a fost atribuită ordinului, însă Consiliul Județean Bihor a atacat hotărârea în instanță. Litigiul s-a încheiat definitiv la 15 decembrie 2016, instanța stabilind că dreptul de proprietate aparține Consiliului Județean Bihor.

De aceea, în documentele dintre 2012 și 2016 aparece uneori formula:

  • „Palatul Finanțelor – clădire retrocedată Ordinului Mizericordian” deși această stare juridică nu a rămas definitivă.

8. 2016–2022: „Fostul Palat al Finanțelor”

După decizia definitivă din 2016, clădirea a reintrat în administrarea deplină a Consiliului Județean Bihor.

Denumirile utilizate oficial au fost:

  • Fostul Palat al Finanțelor Publice
  • Fostul Palat al Finanțelor

După aproape două decenii de neutilizare adecvată, starea imobilului era însă extrem de gravă.

9. 2022–2026: Restaurarea ca monument istoric

În luna august 2022 au început lucrările ample de restaurare. În proiectul oficial al Consiliului Județean Bihor, clădirea este identificată drept „Palatul Finanțelor Publice”, menționându-se de asemenea istoricul său ca Policlinica Mare.

Investiția a inclus:

  • consolidarea structurii de rezistență,
  • restaurarea fațadelor,
  • reconstruirea elementelor decorative originale,
  • eficientizarea energetică și modernizarea instalațiilor,
  • reconfigurarea spațiilor pentru noua funcție administrativă.

Valoarea totală a investiției s-a ridicat la aproximativ 48 de milioane de lei.

10. Din 2026: Noul sediu al Consiliului Județean Bihor

Aceasta reprezintă cea mai recentă schimbare de nume și funcție. În septembrie 2026, restaurarea a fost finalizată, iar monumentul este pregătit să adăpostească o instituție publică.

Noua funcțiune:

  • Sediul Consiliului Județean Bihor

Conform comunicatelor oficiale, monumentul istoric din Str. Republicii nr. 35 devine noul sediu al administrației județene. Mutarea efectivă începe la 5 octombrie 2026, clădirea redevenind un centru administrativ activ.

Sinteza denumirilor

  • Pénzügyigazgatósági Palota
  • Pénzügyi Palota
  • Palatul Finanțelor / Palatul Finanțelor Publice
  • Policlinica Mare / Nagypoliklinika
  • Policlinica nr. 1 / nr. 2 (în funcție de sursă)
  • Fostul Palat al Finanțelor / Fosta Policlinică Mare
  • Sediul Consiliului Județean Bihor – Consiliul Județean Bihor

Precizare importantă

Denumirile „Pénzügyi Palota” și „Pénzügyigazgatósági Palota” nu desemnează două clădiri diferite. Este vorba despre același imobil din Str. Republicii nr. 35, proiectat în anii 1899–1900 de arhitectul Rimanóczy Kálmán Jr. În Registrul oficial al Monumentelor Istorice, imobilul este înregistrat astăzi sub denumirea „Fostul Palat al Finanțelor Publice”.

Aspecte ce necesită cercetări ulterioare: Denumirea oficială exactă a oficiilor din perioada 1920–1945, precum și denumirea organizatorică exactă a instituțiilor medicale dintre 1945–2008 și numerotarea oficială („Policlinica 1” sau „Policlinica 2”), privința căreia sursele de pe internet conțin anumite neconcordanțe.

Sursă: AI

2026. október 3., szombat

Főutca,ma Republicii út/ Strada Principală, astăzi Calea Republicii

 A nagyváradi Strada Republicii (Calea Republicii) – amelyet a helyi magyar lakosság a mai napig leggyakrabban Fő utcának nevez – Váradolaszi városrész és az egész város legfontosabb, ma sétálóutcaként működő tengelye. A Bémer tértől (Piața Regele Ferdinand) egészen a főpályaudvarig húzódó sugárút a 18. század óta Nagyvárad kereskedelmi, társasági és építészeti központja.

A Republicii út régi elnevezései

A történelem során az utca neve a politikai és közigazgatási fordulatokat követve többször is megváltozott:

  • Nagy utca (Strada Mare)
    1727
    A török hódoltság utáni újjáépítés korai időszakában még ezen a néven emlegették a formálódó tengelyt.
  • Fő utca
    1890 körül
    A 19. század végén, a város polgárosodása és dinamikus építkezései idején hivatalosan is a Fő utca nevet kapta.
  • II. Rákóczi Ferenc út
    1900–1919
    A századfordulót követően a szabadságharcos erdélyi fejedelem tiszteletére nevezte át a városvezetés.
  • Strada Regele Ferdinand
    1919–1940
    Az első világháborút és a trianoni döntést követően I. Ferdinánd román királyról nevezték el.
  • II. Rákóczi Ferenc út
    1940–1944
    A második bécsi döntést követő négy évben visszakapta a II. Rákóczi Ferenc nevét.
  • Strada Republicii (Calea Republicii)
    1948–napjainkig
    A monarchia eltörlését és a köztársaság kikiáltását követően kapta a Köztársaság útja nevet, amelyet hivatalosan a mai napig visel.

Kiemelkedő épületei és látnivalói

A korzó a 19–20. század fordulójának eklektikus és szecessziós építészetét őrzi:

  • Moskovits Miksa-palota: Északi szecessziós stílusú, virágmotívumokkal és kovácsoltvas elemekkel díszített ikonikus palota.
  • Stern-palota & Apolló-palota: Ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte magyaros szecessziós bérpaloták.
  • Bazár épülete: Árkádos üzletsor, amely a századfordulón a kereskedelmi élet egyik fő helyszíne volt.
  • Orsolya-rendi zárda és templom: Barokk-klasszicista épületegyüttes, amely ma az Ady Endre Elméleti Líceumnak ad otthont.
  • Barátok temploma: A ferences rend 18. századi barokk temploma.
  • Forrás: AI Gemini. 

Calea Republicii (Strada Republicii) din Oradea – numită popular de comunitatea maghiară Fő utca (Strada Principală) – este principala arteră pietonală din cartierul Olosig și una dintre cele mai reprezentative promenade din oraș. Aceasta conectează Piața Regele Ferdinand cu Gara Centrală din Oradea și constituie centrul comercial, social și arhitectural al orașului încă din secolul al XVIII-lea.

Vechi denumiri istorice

Denumirea străzii s-a schimbat de mai multe ori de-a lungul timpului, reflectând schimbările politice și administrative ale fiecărei epoci:

  • Strada Mare (Nagy utca)
    1727
    În perioada timpurie de reconstrucție de după ocupația otomană, artera în formare era cunoscută sub numele de Strada Mare.
  • Strada Principală (Fő utca)
    cca. 1890
    La sfârșitul secolului al XIX-lea, odată cu dezvoltarea urbană și dezvoltarea burgheziei locale, strada a primit oficial denumirea de Strada Principală (Fő utca).
  • Strada Francisc Rákóczi II
    1900–1919
    La începutul secolului al XX-lea, autoritățile locale au redenumit-o în onoarea principelui Transilvaniei, Francisc Rákóczi al II-lea.
  • Strada Regele Ferdinand
    1919–1940
    După Primul Război Mondial și unirea Transilvaniei cu România, strada a primit numele Regelui Ferdinand I.
  • Strada Francisc Rákóczi II
    1940–1944
    În perioada celui de-al Doilea Arbitraj de la Viena, strada a revenit temporar la denumirea de Strada Francisc Rákóczi II.
  • Strada Republicii (Calea Republicii)
    1948–prezent
    După abolirea monarhiei și proclamarea republicii, strada a primit numele de Strada Republicii, denumire pe care o poartă oficial și astăzi.

Clădiri reprezentative și atracții

Pietonala este renumită pentru arhitectura sa eclectică și Secession (Art Nouveau):

  • Palatul Moskovits Miksa: O clădire emblematică în stil Secession nordic, decorată cu motive florale și elemente din fier forjat.
  • Palatul Stern și Palatul Apollo: Palate de raport proiectate în stil Secession de arhitectul Rimanóczy Kálmán jr.
  • Bazarul: Ansamblu comercial cu arcade, un important centru al vieții comerciale de la începutul secolului al XX-lea.
  • Complexul Ursulinelor: Ansamblu baroc-clasicist care adăpostește mănăstirea și biserica ordinului Ursulinelor (astăzi Liceul Teoretic Ady Endre).
  • Biserica Mizericordienilor: Biserică barocă ridicată în secolul al XVIII-lea.
  • Sursă: AI Gemini 

2026. február 15., vasárnap

Zöld Központ, Szent László tér, ma Egyesülés tér/Centru Verde, Piața Sfântul Ladislau, astăzi Piața Unirii

Egyik kedvenc helyem volt a Központ, melyet régen Szent László térnek, ma Egyesülés térnek hívnak. Nemcsak a tér körüli gyönyörű épületek nyűgöztek le, hanem a tér közepe, melyen sok fa és virág volt, igazi zöld oázis. 2015-ben átalakították, melyet meg kell szokjak. Milyen lesz amikor betöltöm a 100-ik évemet? Nem tudom. Az alábbi válogatás képet adhat, hogy milyen volt 2015 előtt!

Unul dintre locurile mele preferate era Centrul, care odinioară se numea Piața Sfântul Ladislau, iar astăzi se numește Piața Unirii. Nu doar clădirile frumoase din jurul pieței m-au impresionat, ci și centrul acesteia, unde erau mulți copaci și flori, un adevărat oasis verde. În 2015 a fost renovată, și va trebui să mă obișnuiesc cu ea. Cum va fi când voi împlini 100 de ani? Nu știu. Colecția de mai jos poate oferi o imagine a cum era înainte de 2015! 






















Forrás/Sursă: Facebook/Többarcú Nagyvárad-Oradea cu mai multe fețe 


2025. július 14., hétfő

A régi Várad emlékei Farkas László helytörténész szerint

 




Emlékek kavarognak bennem a régi Váradról. Ha vissza emlékszem az 1960-as és az 1970-es évekre, több kérdés vetődik fel bennem, válaszok nélkül. Nem értettem a Ceaușescu "Aranykorszakát". Miért. Nicolae Ceaușescu új Romániát akart építeni, csakhogy közbejött 1989 decembere. Az eszméje tovább él más formában. Nem lett észak-koreai típusú állam. Ezért tudom leírni a gondolataimat. 

A régi Várad emlékei megmaradnak az emlékeinkben. Ha Várad átalakítása ilyen ütemben folytatódik, csak néhány " hírmondója " marad a régi Váradból. Nem szeretném dramatizálni a helyzetet, inkább olvassa el a néhai Farkas László helytörténész írását. Nekem még az maradt, hogy rögzítsem a mi Váradunk képét, hogy tudjunk visszaemlékezni. 


"Előttem az asztalon két térkép. Az egyik: gyermek- és ifjú- korom városának térképe. A másik a mai, állítólag modern, nagyvárosnak nem nevezhetõ, nem teljesen idegen, de már szinte semmitmondó város térképe. Nem teljesen idegen, mondom, mert naponta járom utcáit, tereit. Semmitmondó, mondom, mert már nem mindig érzem magaménak ezt a várost. Szóval, nem sokat mond nekem. Bár, ha jól belegondolok, a régi, még megmaradt városmag és a néhány, az esztelen rombolástól megmenekült külváros azért még mesél. Embermeséket mesél. Az utcákat járva csak ki kell nyitnom lelkemet, és meséket hallok. Valaki egyszer azt írta, hogy egy város tükre az utcák arculata. Várad külvárosi utcái meséket súgnak az arra járóknak. Az odafigyelőknek. Olyan meséket, amiket csak azok hallanak meg, akik itt születtek, itt nőttek fel, itt találtak és veszítettek el pajtásokat, barátokat, szerelmeket. Mesélnek ifjú házasokról, akik fészket raktak valamelyik girbegurba külvárosi utcácska jó pénzen megvásárolt üres telkén. Teli reményekkel, ábrándokkal fogtak munkához, éltek. A gyerekek jöttek szép sorban, és az élet is csordogált szép lassan, mint a krumpliköves utcácskák kis sáncaiban a szennyvíz, esővíz. Lemorzsolt, apró örömökkel, nagyobb bánatokkal tarkított kicsi életmesékről regélnek a régi házak. Aztán korszerûsítették az utcákat, lett már lefolyó, az udvari kutat felváltotta a vezetékes víz. A szorgalmasabbak, igényesebbek kis fürdőszobát ragasztottak a házikóhoz.


Állnak még a házak. De sok ház, utca, kerület nem létezik már. Az emberek kicserélődtek az utcákban, ahol már nincsenek utcák, csak nagy, soklakásos tömbök, ott csak idegenek vannak. Egymásnak is idegenek. A szomszéd fogalma elfelejtődött. Itt nem kér Kovács néni Tóth nénitől egy rántásnyi lisztet, de Józsi bácsi sem ül ki esténként az udvarra megjavítani a lurkó cipőjét, mert az istenadta kölke lefocizta az utca végén álló grundon.

Mesél az utca szakadatlanul. Csak hallani és hallgatni kell.

Névtelen Gézáékról mesél, akik családostól lógtak át a határon egy jobb, nyugodtabb élet reményében. Mire két év múlva hazajöttek, már egy sokgyermekes család, önkényes lakásfoglalók költöztek be. Szélmalomharc, kálvária, belefásulás a harcba.

Vissza a semmibe. Azóta nincs hír róluk. Mesék, embermesék. A lerombolt, korszerűtlen, közmű nélküli utcák helyére épült „blokkok” lakóit nemigen érdeklik a mesék. Az élet már nekik kreált harcot. Másfajtát. Harcot a parkolóhelyért. Mert már nincs hely a blokkok között. Ma már nem státuszszimbólum az autó. Három autó már igen.


Annak hely kell. És a helyért harcolni kell. Kit érdekel már az, hogy az egykori házacskák majdnem mindegyikéhez kertecske is dukált, és a kertek termésének egy része a város piacain landolt? Persze voltak utcák, házak, amik tényleg… De azok is otthonok voltak! Otthonok, amiket egykori építőik tégláról téglára építettek a családnak. De ez akkoriban senkit nem érdekelt. Mit tudtak a kis csendes utcák, házak lakói az etnikai arányokról? Semmit. Csak a reszkető kezekbe nyomott, írógéppel írt, pecsétes fluszpapír fenyegető hangvételét értették meg. Azt, hogy menni kell. Hová? Miért fontos az? Modern, világos lakásba. Távol az évtizedes szomszédoktól, idegenek közé, a város valamelyik végébe. Mentek. 


A fiatalabbak könnyebb szívvel, de a barázdált arcúak nagyon nehezen búcsúztak el életük apránként összegyűjtött emlékeiktől.

Nem tudom elfelejteni a Rét egyik utcájának kis udvarán halmokban álló Színházi Élet és Tolnai Világlapja lángjait. Otthagyták őket. Az idegen guberálóknak nem jelentett értéket. Röhögve melegedtek az égő újság- és könyvhalom mellett. Kitörölhetetlen képek ezek. Azoknak pedig, akik megélték, tragédia volt. A lerombolt utcák vonala sem ugyanaz! Eltörölni – volt a jelszó. Ha a két térképet egymás mellé teszem, nem ugyanazt a várost látom. Egy másik, néha teljesen ismeretlen, majdnem idegen várost látok. De a lelkemben az én régi Váradomat őrzöm, amit a régebbi várostérképen látok. Látom a villamost csilingelni a Fő utcán vagy várakozni a kitérőben a színház mellett. És látom az Olaszi temetőt és a Lóvásárteret. Madárvárost, a Béke-dombot és a Szilvást. Szőllőst és a Püspöki utat. Ha becsukom a térképet, és nagyon erősen akarom, térképnélkül is látom. Az én egykori városomat."

Farkas László (Emlékek és újabb történetek a régi Nagyváradról 2023)

Fotók: Darabont József 

Forrás: Facebook/Érintő

2022. április 26., kedd

Városi vasúti teherszállítás 1901

 


    Sorszám szerint : 

Várad-Velencei pályaudvar

Knapp Ferencz és Fiai Téglagyár

Moskovits Mór és Fia Szeszgyár

Léderer és Kálmán-féle Szeszgyár

Léderer és Kálmán-féle Szeszgyár szarvasmarha hízlalója

Berger Dániel-féle Szeszgyár

László gőzmalom II. telepe

Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság telephelye

Áruraktár Részvénytársaság

László gőzmalom I. telepe

Moskovits Adolf és Fiai Élesztőgyár

Emília gőzmalom

Adria gőzmalom

Moskovits Adolf és Fiai Szeszgyár

Campbells és Sands Légszeszgyár

Forrás : Facebook /Wallner János. 

2022. március 1., kedd

Agerpres : Nagyvárad 1985-ben

Rengeteg blokklakásokat láthatunk Nagyvárad különböző lakónegyedeiből 1985-ben,főleg az új Rogériusz negyedből.A fotók szerzője ,Lucian Tudose.Forrás : Agerpres Foto/Arhivă Istorică. 











A fotók szerzője ,Lucian Tudose.Forrás , Agerpres Foto/Arhivă Istorică. 

Bővebben 


2022. február 24., csütörtök

Agerpres : Nagyvárad 1978-ban

 Az Aranykorszak egyik vívmánya az új lakónegyedek voltak Nagyváradon.Az Agerpres fotói által képet kaphatunk a szocialista Románia fejlődéséről.Látható a Sebes Körös hídjai,és a partja is.A fotók szerzője Mircea Hudek,forrása az Agerpres Foto - Arhiva Istorică. 

 
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.