Felhívás

Régi Várad blog "Fotók,képeslapok a régi Váradról" Facebook album fotóit használja fel forrás megjelöléssel.Írja meg véleményét a facebook.com-ra,vagy az egyvaradi@gmail.com -ra !
Sok román ajkú váradi szeretné olvasni a szöveget az anyanyelvén,mely részben elérhetővé válik' '

Köszönet mindenkinek '


2022. február 24., csütörtök

Agerpres : Nagyvárad 1978-ban

 Az Aranykorszak egyik vívmánya az új lakónegyedek voltak Nagyváradon.Az Agerpres fotói által képet kaphatunk a szocialista Románia fejlődéséről.Látható a Sebes Körös hídjai,és a partja is.A fotók szerzője Mircea Hudek,forrása az Agerpres Foto - Arhiva Istorică. 

 
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  
Nagyvárad 1978. Fotó : Mircea Hudek. Forrás :Agerpres Foto - Arhiva Istorică.  


2022. február 20., vasárnap

Agerpres : Séta vasárnap a központban 1967-ben

Sajnos csak 4 fotót láthatunk ,de eltudjuk képzelni,milyen volt sétálni Nagyvárad központjában vasárnap 1967-ben. Szerző Gheorghe Amuza,forrás AGERPRES.

Szerző Gheorghe Amuza,forrás AGERPRES.
Szerző Gheorghe Amuza,forrás AGERPRES.
Szerző Gheorghe Amuza,forrás AGERPRES.
Szerző Gheorghe Amuza,forrás AGERPRES.


Agerpres : Nagyvárad történelmi központja 1956-ban

 Az Agerpres jóvoltából egy retro sétát tehetünk Nagyvárad történelmi központjában,röviden a központban.Az időpont 1956 nyara.A szerző Sandu Lazăr,forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 

Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 
Szerző Sandu Lazăr.Forrás AGERPRES FOTO - ARHIVA ISTORICĂ. 


Agerpress : 1949 - Országos motoros találkozó Nagyváradon

A váradi motorosoknak értékes lehet az Agerpres fotói,melyeket az országos motoros találkozón készítettek.Szerzők Agerpres és RADOR.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.

 
Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.


Forrás : AGERPRES FOTO /Arhiva Istorică.


2022. február 15., kedd

Nagyvárad ,Stei,Belényes panorámája légi felvételről 1964-ben

Elfogódtam amikor megláttam Nagyváradról készült légi felvételeket. Felidéztem a gyermekkorom emlékeit. Az Agerpress fotóin megnézhetjük szeretett városunkat. A fotókat Armand Rosenthal készítette 1964-ben. Megtaláltam, közzé tettem, hátha önben is maradtak emlékek a régi Váradról! 

Az Agerpress tévedett, a fotókon Nagyvárad mellett Stei (Petru Groza) és Belényes légi panorámája is látható. A többi adat hiteles. 

 
1964 - Nagyvárad légi panorámája. Fotó : Armand Rosenthal.Forrás : Agerpress Foto / Arhiva Istorică.

1964 - Vedere aeriană panoramică a oraşului Oradea. Foto : Armand Rosenthal. Sursă : Agerpress Foto / Arhiva Istorică.


 
Stei (Petru Groza) város. 

 
Stei (Petru Groza) város. 

 
Stei (Petru Groza) város. 

 
Belényes
 
Stei (Petru Groza) város. 

 
Stei (Petru Groza) város. 


1964 - Nagyvárad légi panorámája. Fotó : Armand Rosenthal.Forrás : Agerpress Foto / Arhiva Istorică.

1964 - Vedere aeriană panoramică a oraşului Oradea. Foto : Armand Rosenthal. Sursă : Agerpress Foto / Arhiva Istorică.

2022. február 8., kedd

Fotók,képeslapok a régi Váradról - Második album

"Jó nézni a régi fotókat és képeslapokat Váradról ...Kalandozzunk Várad különböző korszakaiba '" - írtam az első albumban.Az album betelt.Ezért tovább folytatom a kalandozást Várad különböző korszakaiba ' Az érdem azoké,akik feltöltötték a fotókat és a képeslapokat.
Stimaţi orădeni ! Foarte mulţi orădeni a vizitat pe prima album care este plin.Aceasta este al doilea album și pe limba romănâ.Distracția plăcută !
  Olaszi temető. Fotó : Darabont József
Nagyvárad régi és új képeken / Imagini vechi si noi din Oradea:
http://www.facebook.com/varadikepek
 

2021. december 30., csütörtök

Térkép : Nagyvárad 1890-ben és az utcák régi és új nevei

2021 végén igazi " csemege " lehet Nagyvárad térképe 1890-ből,mely hagyatek.cholnoky.ro honlapon elérhető. Érdemes megnézni Nagyvárad régi és új utcáinak neveit,mert vannak olyanok,amelyeket ma is ismerünk.Az emlékezetünkben még élnek ezek az utca nevek,de ha nem használjuk,előbb vagy utóbb a felejtés homályába vesznek.A térkép alkotója Vidor Manó,kiadója ifj. Berger Sámuel.A térkép nagyítható. A Nagyváradot szeretőknek ez a térkép valódi kincs.Dicséret illeti a Cholnoky Hagyaték honlap kezelőit. 


Forrás : hagyatek.cholnoky.ro 

2020. augusztus 11., kedd

Szász András : Táltos Boldizsár

Sok híresség származik Váradról.Az egyike ,Táltos Boldizsár, eredeti nevén Sarkadi Boldizsár, aki Egyesült Államokban elnöki kitüntetést kapott. Miért? Ezt Szász András írásából nem tudjuk meg, de azt igen, hogyan lett táltos. Idézetek az írásból : 

"Egy ilyen szemetes napon történt, hogy egy taxi elütötte Bodrit. A szerencsétlen állat vonyított egy keserveset, aztán nem mozdult többé. Ott feküdt a krumpliköveken, lecsukott szemekkel, mozdulatlanul. A fékcsikorgásra a Haczegán nővérek is kiszaladtak, és heves jajveszékelésbe kezdtek hűséges házőrzőjük teteme fölött.
Bodri! Bodrikám! – szólongatták, de az eb nem reagált. Megfogták hát az élettelen testet és felvonszolták a járdára. Ifjabb Boldizsár szó nélkül figyelte az eseményeket. Aztán amikor Bodri teteme már a járdán volt, odament, leguggolt mellé és simogatni kezdte. Két vagy három percig tarthatott a furcsa terápia, vagy még addig se, s láss csodát: Bodri alig észrevehetően megrándult, kinyíltak szemei, farkával dobolni kezdett a járda aszfaltján, végül tüsszentett egy nagyot, és talpra állt. A Haczegán-nővérek háromszor is keresztet vetettek, és szent borzalommal az arcukon, ösztönösen hátrább léptek. A kutya nyújtózkodott, majd vakkantott egy rövidet, aztán ügyet sem vetve a bámészkodókra, beügetett a nyitott kapun. Egyenesen a vackára.Persze Bodri csodás feltámadásának híre gyorsan elterjedt a városban." 

"– Utolsó reményem benned van, Boldi fiam – szavalta már az ajtóban…
– Mi történt, Matyi bátyám? – kérdezte a fiatal orvos a sietségtől lihegő öregtől.
– Nagy a baj, fiam – kezdte az öreg Urszényi. – Valamilyen rejtélyes kórság támadta meg a kancámat… A város összes állatorvosát elhívtam már, de egyik sem ismerte fel a bajt.
– De én emberorvos vagyok, Matyi bátyám, nem lódoktor – próbált tiltakozni Boldizsár.
– Ló vagy ember, egyre megy, fiam. Egyik éppolyan Isten teremtménye, mint a másik. Ugyanúgy lélegzik, ugyanúgy köhög, ugyanúgy szenved…
Értesz engem, fiam? – könyörgött szemeivel Urszényi Mátyás.
– Jöjjön be, Matyi bátyám. Magamra kapok valamit, aztán máris indulhatunk – tárta ki a kaput Boldizsár, azzal már lódult is befelé a házba." 

"– Ez azt jelenti, hogy elpusztul szegény pára? – csuklott el az öreg hangja.
– Ne féljen, nem pusztul el, Matyi bátyám. De hosszú és gondos ápolást igényel.
– Azon ne múljék, fiam – tódult vissza a remény az öregbe. – Ha kell, saját ágyamba fektetem, úgy ápolom majd…
– Egyéb se hiányzik szegény állatnak, csak az ágybefektetés – mosolyodott el Boldizsár. – Jó helyen van itt, az istállóban. Most beadok neki egy erősítő injekciót, a többi gyógyszert pedig felírom, de még ma váltsa ki. Aztán minden reggel hatkor itt leszek magánál, közösen ellátjuk Babát, és majd innen megyek be a kórházba. De a legfontosabb gyógyító szert magának kell elkészítenie. Szükséges hozzá több kiló fokhagyma, méz, extra szűz olívaolaj, finomra őrölt málé (kukorica-) -liszt, sárgarépa és alma. Felírom magának a napi adagokat és az elkészítés módját, s ha nem boldogulna, majd segítek. Nagyon fontos, hogy Baba minden reggeli, déli és esti étkezés után pontosan megkapja készítményadagját.
– Úgy lesz, fiam! – húzta ki magát katonásan az öreg Urszényi. – Minden pontosan úgy lesz, ahogy mondod. És meglásd, fiam, a hálám se marad el – tette hozzá csillogó tekintettel."

Szász András : Majomsziget

A régi Várad képéhez tartozott a színház mögötti Majomsziget.Valószínűleg a XX. század egyik legkedveltebb " találkahelye " volt a váradi középiskolásoknak. A jó hír, az év végéig helyre lesz állítva a Majomsziget, nem a régi formában. Nagyon sokunknak vannak emlékeink a Majomszigetről.   Szász András leírja a saját emlékeit. Idézetek az írásából : 

"Az én ifjúkorom egyik ilyen felejthetetlen helyszíne a nagyváradi Majomsziget volt. Meggyőződésem, hogy hasonló „intézménnyel” egyetlen más település sem dicsekedhet. Egyebek mellett ez a tény is váradiak ötletességét és életrevalóságát bizonyítja." 

"Valamivel nagyobb, félköríves záródású, téglalap alakú kerített kert a színházépület mögött is készült. Oda fenyőket, bokrokat, és árnyat adó fákat ültettek, színház felöli oldalán pedig földbe süllyesztett közillemhely szolgálta a váradiak biztonságérzetét.
Mivel az 1772-ben alapított Orsolya-rendi zárdaiskola (ma: Ady Endre Líceum) kezdettől leányintézetként működött, a második világháború után 3-as számú líceumra keresztelt jogutód intézménybe is eleinte zömmel lányok jártak, akiknek a másik három líceum fiú diákjai csapták a szelet." 

"Ma már a Majomszigetet is hiába keresnénk. Kényelmetlen korlátjából csak az Adorján-ház felöl maradt néhány méternyi, mutatóba. A feltört járda és az eltávolított korlát helyére a Gong felöli oldalon szellőzőkéményeket építettek, szelektív hulladéktároló konténereket helyeztek el, a fennmaradó részen pedig személyautók parkolnak, sűrűn egymás mellett.
Bár korábbi rendeltetését tekintve a Majomsziget mostanra megszűnt, emléke ma is él. Elsősorban annak a sok száz, vagy inkább ezer – Váradon maradt, vagy a nagyvilágban szétszóródott – egykori diáknak a lelkében, akik a hetvenes és nyolcvanas években órák hosszat ücsörögtek a patinás iskolával szemközti kis kert, élével felfelé fordított korlátvasán. Akár lányra várva, akár puszta időtöltésből tették, a felnőttek szemében olybá tűntek, mint a kemény telek hidege elől a Nagano-hegység forró vizes tavacskáiban menedéket kereső japán makákók."

Szász András : Csucsu

Az olvasó figyelmébe ajánlom Szász András egyik írását, mely sok régi váradi emléket idézhet fel. Az író beismeri, hogy nem volt nagyon jó tanuló. Az egyik bűne, ásítás volt az alkotmány órán. Kellemetlen helyzetbe került, de ennek a következményeként megismerte Csucsut (Csúcsú). Ha szereti a régi váradi történeteket, olvassa el  Szász András Csucsu írását. Ki volt Csucsu? Idézet az írásból : 

"A jóvágású, vékony szőke fiút egyedül szülei szólították Janikának, mindenki más Csucsunak hívta. Emlékszem, közel fél esztendeig próbáltam megfejteni a Csucsu név eredetét. Összeolvastam mindenféle lexikonokat, névmagyarázókat, de nem lettem okosabb. Mi több, teljesen összezavarodtam. Így hát felhagytam a keresgéléssel.Nem tudom, Csucsut mennyire izgatta nevének eredete, sosem beszélt erről. Általában csak egyetlen dolog foglalkoztatta: ital." az ital.

Régi Várad : Darvas Imre nagyváradi vállalkozó

 A Várad folyóiratban megjelent egy cikk Darvas Imre nagyváradi vállalkozó életéről. A cikk szerzője, Tavaszi Hajnal alapos kutatást végzett. Napjainkban a Darvas ház miatt lett ismeretes a neve. Ki volt? Idézet a cikkből : 

"Darvas Imre 1892 után egyszerű szegény hivatalnokként került Bihar megyébe és jelenhetett meg Nagyváradon. Az alföldi születésű, vállalkozó szellemű fiatalember hamar ráérzett az erdőkitermelésben rejlő lehetőségekre. Rövid idő alatt tekintélyre és vagyonra tett szert, nyilvános közszerepléseket nem vállalt, politikai ambíciói sem voltak, mint ahogyan nemesi címet sem kért. 1895-ben beházasodott a nagyváradi dr. Schütz Albert ügyvéd családjába, feleségül vette Margit nevű lányát." 


2019. november 1., péntek

Szász András : Boldog város

Szász András egyik írása Váradról nagyon elgondolkoztatott,ugyanis kortársak vagyunk.Én Váradon lakok,ő már nem,de az írásaiból az érződik,hogy szereti Váradot,a boldog várost.Idézetek az írásából:

"A címbéli elnevezés szülővárosomra, Nagyváradra utal. Nem tőlem származik. A tatárdúlás után újjáépített települést elődeink nevezték el Boldog városnak (Felix Civitas), ez idővel Boldog Váradra módosult.
Néhány dolgot már elemista koromban is tudtam a városról, annál jobban ismertem összes átjáróházát, gyaloghídját és sikátorát, csupa olyan helyet, mely biztos menekülési esélyt jelentett a gyakran nyakunkba lihegő csőszök és rendőrök elől. A történelem és az építészet nem foglalkoztatott. Kizárólag az utca érdekelt, melyet életteremnek tekintettem.
A hatvanas évek elején a helyi magyar nyelvű napilap, a Fáklya, minden szombaton megjelentetett egy fényképet valamelyik közismert épület egy-egy részletéről. Az olvasók a fotók alapján kellett kitalálják, melyik épülethez tartozik a bemutatott részlet. Mivel a nyertesek értékes jutalmakat kaptak, a váradiak kezdtek emelt fővel járni, hogy tüzetesebben szemügyre vehessék a városképi szempontból meghatározó jelentőségű épületeket. " 



"– Mit tudsz, te, Váradról, fiam?
– Hogyhogy mit tudok – akadt torkomon a falat a meglepetéstől. – Hát hogy… Szent László király alapította, aki még hercegként gyakran járt ide vadászni. Aztán halála után, rávaló tekintettel egy csomó király ide temettette magát, többek között Luxemburgi Zsigmond német-római császár is." 


Megható a befejező mondat : 



"Tavaly egy tengeren túlra szakadt földimmel találkoztam, aki búcsúzáskor azt mondta: „Amerikában rájöttem egy nagy igazságra. Külföldön váradinak lenni nem dicsőség, de nem is megaláztatás. Egyszerűen sors. Sors, mint mindenütt a világban, ahol a ház nem jelent otthont, a föld nem jelent hazát. Mindenesetre az én hazám örökre Várad marad.” 


Teljes írást itt olvashatja .