Nagyváradi zsidó zsinagógák,paloták és épületek

Nagyvárad szépségeihez hozzátartoznak a zsinagógák,a paloták és az épületek,melyeket zsidók építettek.Egykor a zsidók Nagyvárad lakosságának több mint 26%-át alkották.A Tikvah vagy Remény Egyesület honlapján található egy összefoglaló a zsinagógákról,palotákról és épületekről.

Nagyváradi zsinagógák

A II. világháború illetve az 1944. évi borzalmas események előtt, a nagyváradi zsidóság igényeit kielegítendő, a város számos zsinagógával rendelkezett. Honlapunkon ezen zsinagógák pillanatnyi állapotát mutatjuk be. A nagyváradi Helyi Tanács és a Zsidó Közösség fáradozásának és erejének köszönhetően, él a remény, hogy ezen épületek – felújításukat követően – egy szebb jövőt érnek meg.

A Kulturális és Nemzeti Örökségvédelmi Minisztérium felelőssége a kulturális és történelmi jelentőséggel bíró épületek megóvása. Ezen Romániában fellelhető épületekről a Minisztérium egy megtekinthető naplóval, listával rendelkezik. Nagyvárad hozzávetőlegesen 130 bejegyzéssel bír ezen listán, amibe a két fő nagyváradi zsinagóga is megtalálható.

 Neológ zsinagóga

A nagyváradi Neológ Zsinagóga 1878-ban épült fel. Több mint ezer személy feletti a befogadóképessége, nagyméretű orgonával rendelkezik. A keleties mór elemekkel díszített épületet a nagyváradiak mint Cion Templomot ismerik, amelyet Dr. Kecskeméti Lipót főrabbi nevével társítanak. Impozáns kupolája a Sebes Körösben tükröződik, a váradi városközpont egyik legismertebb emlékműve.

Tervezője Busch Dávid, építője id. Rimanóczy Kálmán volt. Freskóit Horovitz Mór festette.

Napjainkban a zsinagóga kihasználatlanul áll, állapotát tekintve – főjavításra szorul. Elviekben, a nagyváradi Helyi Tanács jóváhagyott néhány elképzelést a zsinagóga használatát illetően, ezek: koncert terem, konferencia terem, turisztikai információs központ.

Ortodox zsinagóga

1890-ben neo-mór stílusban épült fel a Nagy Zsinagóga, tervezője Bach Nándor, kivitelezője Knapp Ferenc építőmester. A zsinagóga 1050 személy befogadására alkalmas – 600 férfi a földszinten és 450 nő az erkélyen. Napjainkban felújítás alatt áll, az utóbbi években néhány különleges alkalom erelyéig használták.

A Zsidó Közösségi Központ területén áll a Kis Zsinagóga, amelyet 1908-ban építettek fel Incze Lajos kivitelezésével. Mint Sas Chevra zsinagóga néven ismeretes, a mindennapi összejöveteleknek, imádkozásnak biztosít helyet, míg a Nagy Zsinagóga restaurálás alatt áll.

Elhanyagolt állapotban, zöldséges raktárként működik a Teleki (Primariei) utcai zsinagóga.

Vannak elképzelések az épület felújítására és funkcionálására vonatkozóan: zsidó múzeumnak és kutató központnak adna helyet. A terveket Cristian Pușcaș építész készítette a nagyváradi egyetem egyetemista csoportjának segítségével. A nagyváradi Zsidó Közösség és a Körösvidéki Múzeum közös projetje ez. Reménykednek európai segítségben is.

A mesterembereké a Poale Cedek zsinagóga (fenti kép), amely Fuchs Benjamin rabbi kezdeményezésére épült az 1910-es évek körül. Évekig műhelyként használták, ma elhagyatott.

 Viznitz zsinagóga

Ezt a zsinagógát a viznitzi hasidikus ágból származó Sr. Jisrael Hager rabbi egyik támogatója építette, aki – üldözés miatt – 1915-ben menekült Nagyváradra követőivel. A rabbi, 70 követőjével való érkezése előtt, Bukovinában élt. A tartományt megszálló oroszokkal sikerült megállapodniuk egy rendezett távozásról.

1944-ben, a zsinagógát kórházként használták a váradi gettóban. Később, műhelyt alakítottak ki belőle, napjainkban több, kisebb kereskedelmi helysiégnek ad helyet.

Zsinagógák felújítása
A három zsinagóga felújításának jelenlegi állásáról – Mihai Viteazul utcai nagy ortodox, az Independentei utcai Cion neológ és a Primariei utcai ortodox –látható alább egy videoklip, ennek hozzájárulását megköszönve: a TVR Cluj stábjának, Andreea Ghitanak, Koppelman Félixnek és Seidler Andrásnak.

Zsidó paloták Nagyváradon

Néhány különlegesebbet a nagyváradi épületek sorából, zsidó tervezett, épített vagy anyagilag támogatott. Sokat a legdíszebbek közül „paloták”-nak nevezünk.

 Fekete Sas palota

1905-ben versenyt írtak ki egy új Fekete Sas palota tervezésére. A nyertesek zsidó származású építészek voltak: Komor Marcell és Jakab Dezső. Az épületet két zsidó ügyvéd támogatta anyagilag, ők Dr. Kurländer Ede és Dr. Adorján Emil voltak. Az új Fekete Sas a régi, hasonnevű fogadó és a Zöldfa fogadó helyén épült fel.

A palota egyik jelegzetessége, az a színes ólmozott ablaküveg, amely egy fekete sast ábrázol, ennek készítője a helyi Neumann Károly volt.

 Ullmann palota

A palotát 1913-ban fejezték be. Azon kevés nagyváradi világi épületek egyike, amelyen világosan felismerhető a zsidó valláshoz való tartozás. Homlakzatának dísze egy Menorah, oldalán Júdás oroszlánjaival. Ez, a bécsi Művészeti Egyetem professzorának – Breitnernek – a műve, elkészítése a dél-nyugat magyarországi Zsolnay cég munkáját dícséri.

Az Ullmann család az 1860-as években ide érkezett első családok egyike. Ullmann Izidor kulcsszerepet játszott a nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamara megalapításában, ahogyan a zsidó Ortodox iskola létrejöttében is.

Ullamnn Sándor, Izidor fia, alkalmazta Löbl Ferenc (1882 decenberében Nagyváradon született) építészt, hogy tervezze meg a palotát. A Löbl Ferenc által tervezett épületek többsége Bécs nevezetességei közé tartoznak. Más osztrák zsidókhoz hasonlóan, őt is 1942-ben deportálták egy Kelet-Lengyelország-i koncentrációs táborba, ahonnan soha nem tért vissza. Nagyváradi öröksége azon szecessziós épület, amely, építésekor, a város központi piaca fölé emelkedett.

 Moskovits palota

A Moskovits palota két szakaszban épült fel 1910-1911 között. A Moskovits család rendelésére épült, akik zsidó vállalkozók voltak a malom- és élelmiszeripar területén. A korszak két neves szecesszionista építészét – a Vágó testvéreket –kérték fel a munkára. Munkájuk nyomát viseli az épület újszerű homlokzata és egyedi kivitelezése.

Az épület belső udvarral rendelkezik, a földszinten üzletek, három emeleten lakások találhatóak. Napjainkban, jelentős felújítások előtt állnak a Vágó testvérek által használt egyedi motívumok.

 Moskovits Miksa palota

A palotát Moskovits Miksa zsidó mérnök rendelte saját használatra. 1904-1905 között épült. Úgy tartják, ez volt az első nagyváradi épület, amely vasbetonból készült a budapesti Zielinszky Szilárd tervei alapján. A palota nagyon gazdag madár, fa és virág mintájú díszítésekkel.

 Stern palota

1904-1905-ben épült a Stern palota, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek felügyelete mellett. Lechneri stílust követ és két belső udvara van. Díszítőelemei közé soroljuk a természeti és népművészeti megjelenítéseket. Kovácsoltvas díszítéssel találkozunk úgy a belső udvaron, mint az ajtók megmunkálásánál.

 Sonnenfeld palota

A Sonnenfeld palota zsidó megrendelője és tulajdonosa (Sonnenfeld Adolf), Nagyvárad legnagyobb nyomdájának birtokosa. A palotát 1911-1912 között építették. Sonnenfeld Adolf rendelte meg az első szecessziós épület megépítését Nagyváradon.

A nyomda a belső udvarban volt.

A palota építője Spiegel Frigyes volt, az Art Noveau jelentős zsidó újítója, aki kezdetben Budapesten dolgozott; 1919-1923 között Nagyváradon élt és tevékenykedett.

Más említésre méltó zsidó vonatkozású épületek

 Darvas ház

A Darvas ház a nagyváradi szecessziós építészet egyik legeredetibb lakóépülete. A Vágó testvérek (László és József) által tervezett második villa Nagyváradon. Darvas Imre – nagyváradi faipari vállalkozó – megrendelésére készült az épület, amit 1909-1910-re kivitelezett Sztarill Ferenc.

Az épület hátsó része (a második kép) a Sebes Körösre tekint.

A bejárat előterében a fenti emléktábla található.

 Csendőr iskola

1911-1913 között épült. A Csendőr iskola Vágó József által tervezett utolsó épület. Harmonikus és nagyon hivatali aspectussal rendelkezve, több épületet foglal magába. Napjainkban, a Nagyváradi egyetem épületének része.

 Goldstein Salamon épület

A Goldstein Salamon épület építésze Sztarill Ferenc volt, 1910-ben épült. Sztarill más munkáihoz hasonlóan, az épület minimálisan díszített. Egységességét trapéz alakja és támpilléres tornya adja.

A Nagyváradon található egyetlen bejárati ajtó, amelyben ott a Dávid csillag.

 Adorján ház I

Az I. Adorján ház a tulajdonos első rendelése. Zsidó vállakozó volt, értelmiségi és ügyvéd. Megnevezte két fiatal barátját, Komor Marcellt és Jakab Dezsőt, hogy legyenek a ház építészei. Az épület kevéssel 1900 után lett kész, a nagyváradi épületek egyik legszebbjeként és legdíszítettjeként tartjuk számon.

Adorján ház II

A II. Adorján ház volt a a tulajdonos második rendelése. Szimmetrikus, három erkélyes, gazdagon ékesített homlokzata megmunkált kovácsoltvas virág és növényi mintákkal ellátott. A II. Adorján ház 1904-1905 között épült, kivitelezője Sztarill Ferenc, tervezője Jakab Dezső és Komor Marcell.

Park Hotel

A hotel több épületből áll, mi a fő épületet mutatjuk be. A hotelt 1915 márciusában a Veiszlovits testvérek (Emil és Gyula) nyitották meg a nagyközönség számára.

A nagyváradi Tikvah Egyesület érdekelt, és örömmel elfogad minden hozzájárulást – pl. szakértői véleményt – a website ezen témájú fejlesztéséhez a helyi hozzáértőktől. Mircea Pașca történész, a nagyváradi építészet egyik elismert szakértője. Engedélyével, könyveiből idézünk a zsidó építészekről és építőkről."

Forrás : tikvah.ro