Czinka Panna és zenekara.Forrás : hu.wikipedia.org.
"Czinka Panna vagy Cinka Panna (Sajógömör, 1711 – Nagyvárad 1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált magyar cigányzenekart. Az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de az is csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. Fáy gróf egyéb tekintetben is legendateremtő volt: feltűnő szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú cigány asszonynak írta le Pannát, akinek Amati-hegedűje volt."
Forrás : mediaklikk.hu
Czinka Panna életéről keveset tudunk.Az Edelényi kastélysziget honlapján olvassuk a következőket :
"Czinka Panna megkerülhetetlen személyisége a magyar cigányzenének, Liszt Ferenc nemhiába mondta róla a következő elismerő szavakat: „1772-ben élt egy nő, ki nagy hírnevet szerzett magának a hegedűn tanúsított virtuozitása által."
Emlékét ma is élő módon őrzik szülőfalujában, Sajógömörben, ahol nemcsak szobrot emeltek neki, hanem kétévente megrendezik a Czinka Panna Prímásversenyt is, ami ebben az évben először Czinka Panna Fesztivál volt. Az 1711-ben született cigánylány zenei tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, földesura, Lányi János mecenatúrája jóvoltából Rozsnyón tanulhatott.
Az ő nevéhez köthető az első cigánybanda létrejötte, amiben a két hegedűs mellett, egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Sárosi Bálint erről így ír: A „mai általános fogalmak szerint a még teljesnek mondható cigányegyüttes legkisebb létszáma négy tag: két hegedű (közülük az egyik kontrát játszik), egy cimbalom és egy bőgő. Ilyen együttesre a legkorábbi példa Czinka Pannáé. Őt tekinthetjük tehát az első mai értelemben vett cigányprímásnak."
Alakját számos legenda őrzi, s e „legendateremtéshez” nagyban hozzájárult gróf Fáy István is, aki kivételes szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú cigányasszonynak írta le Czinka Pannát, akinek Amati hegedűje volt. Más leírás szerint golyvás volt, aki rövidszárú pipát szívott, hogy a hegedülésben ne zavarja. Szép volt, vagy csúnya, hitelt érdemlően nem tudni, mindenestre tehetségének hatása, mítoszát ma is élteti.
Az edelényi kastély fénykora és Czinka Panna élete ugyanazon évtizedekre tehető. Az iglói festő, Lieb Ferenc, az egyik szobában a falra festett egy öreg, golyvás cigányasszonyt, aki békés derűvel szívja rövid pipáját. Dokumentumok nem támasztják alá, hogy az első cigányprímást ábrázolja-e a kép, mindenestre az egybeesés elgondolkodtató…
Vajon járt-e Czinka Panna az edelényi kastélyban, virtuóz játékát hallgathatták-e az egykori lakók, Eszterházy István és neje, Forgách Ludmilla?"
Forrás : edelenyikastelysziget.hu
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai könyvben a következőket olvashatjuk Czinka Pannáról :
"A kuruczvilág utolsó éveiben Somogyban pillantotta meg a napvilágot
Rákóczi Ferencz híres udvari zenészének, Czinkának az unokája: Czinka
Panna (Gróf Fáy István: A régi, magyar zene gyöngyei). Somogyból indult
tehát útjára az a fényes zenei tehetség, a ki a tespedés és elernyedés
évtizedeiben, a nemzeti zene hangjai mellett, feledtette az elmúlt
daliás szép időket és öntött kitartást a csüggedőkbe."
Forrás : arcanum.hu
Sajógömörön áll Czinka Panna szobra,melyet 1992-ben avattak fel.
A kastéllyal szemben.Alkotó : Igó Aladár.
"Sajógömörön született Czinka Panna virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás, sírja is a faluban van.Halálának 220. évfordulóján, 1992-ben szép ünnepség keretében szobrot
állítottak neki Gömörön, a kastéllyal szemben, ahol Petőfi 1845. május
28-án megszállt."
Teljes cikk fotókkal : kozterkep.hu
A Magyarnóta honlapon olvassuk a következőket :
"Czinka Panna legismertebb szerzeményei közé sorolhatók többek közt: a "Háromszáz özvegy nótája", a "Halotti tánc" és az "Ősapáink dala".
Végrendeletében azt kérte, hogy
díszruhájában temessék el gyémántos gyűrűvel és mellé helyezzék kedves
Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik
fellépése után. Sírja fölé földesura emléket emeltetett."
Forrás : magyarnota.com
Sírja
Pivárcsi István Magyar zeneszerzők kalandjai könyvben írja a következőket Czinka Pannáról Az a szép: Czinka Panna fejezetben :
Pallas Nagylexikon ezt írja Czinka Pannáról :
"(keresztneve ismeretlen), 1. hires cigány zenész, szül. a XVII. század második felében; őt és két fiát (Sándor és Ferenc) tartják a hires Rákóczi-nóták: Rákóczi siralma, Rákóczi kesergője, Rákóczi bucsúja Rákóczi és Bercsényi nóták szerzőjének. Az öreg és két fia. II. Rákóczi Ferencet Rodostóba is elkisérték. Az öreg C. ott meg is halt; két fia azonban - kik közül az egyik a hires Czinka Panna atyja volt - a fejedelem 1735 ápril. 8. történt halála után hazájába visszatért. Akkor kezdtek elterjedni nálunk a fentemlített dalok és nóták, s majdnem bizonyosnak vehető, hogy zenéjök Rodostóban keletkezett.
2. C. Panna, az öreg Czinkának unokája, a mult század elején Somogy vmegyében született. Megh. 1772. Már 9 éves korában oly tisztán hegedült, hogy a szép reményekre jogosult gyermeket több gömör vmegyei földbirtokos s köztük különösen földesura Lányi János, saját költségükön Rozsnyóra küldték, hogy ott a hegedüjátékben kiképezze magát. A kis Pannát a jeles városi karmester tanította. Rövid idő alatt nemcsak a hegedűjátékban, de a zenében is oly rohamos haladást tett, hogy már 12 éves korában általános bámulat tárgya lett; 14 éves korában férjhez met egy ügyes Viola di Gamba-t játszó cigány zenészhez, s nem sokára férjével és annak két fivérével egy kis zenekart alapított és ezentul hire napról-napra terjedt, ugy hogy ünnepélyek alkalmával 20-30 mértföldnyire is elvitték. Jó földesura a Sajó partján nemcsak kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben uj szép vörös ruhát is csináltatott. Ott a Sajó partján élt Panna boldog családi életet. Később már egész zenekara fiaiból állott. Sok pénzt keresett és teljes életében takarékos lévén, szép vagyont hagyott övéinek. Végrendeletében meghagyta, hogy diszruhájában gyémántos gyűrüvel temessék el, s melléje kedves Amati-hegedüjét is, melyet Csáky bibornoktól kapott ajándékul. Sirjára földesura emeltetett emléket. C.-tól mindössze három mű maradt fön. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak cimét ismerjük, ilyenek többek közt: a «háromszáz özvegy nótája», a «halotti tánc» és az «ősapáink dala». Fenmaradt szerzeményei a legremekebb «hallgató magyar» fajtájuak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők. Műveit 1890. adta ki Káldy Gyula A régi magyar zene kincsei c. gyüjteményében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése