Forrás : varad.ro
- Juhász Gyula tanár volt Váradon?-kérdezte csodálkozva az ismerősöm.
- Milyen iskolába jártál?- kérdeztem.
- Román iskolába.Soha nem tanultunk erről -válaszolta.
Ez a beszélgetés néhány éve volt,de sok váradi nem tudja,vagy nagyon keveset tud Juhász Gyula nagyváradi éveiről.Imre Zoltán cikkét olvasva,mely a Várad folyóiratban jelent meg,a fenti beszélgetés jutott eszembe.Idézek a cikkből :
"Aztán jött a megoldás, 1908-ban Nagyváradra kerül a premontrei
gimnáziumba, helyettes tanárnak. A vér városa, a Pece-parti Párizs jó
hatással van a költőre. A Holnap irodalmi társaság egyik alapítója,
Babitscsal és Adyval együtt országos hírnévre tesz szert. Itt ismeri meg
Sárvári Anna színésznőt, ekkor kezdődik a reménytelen szerelem. Juhász
Gyula költői géniusza megkérdőjelezhetetlen. Életének további alakulása
már egy másik történet… Mindig visszatérő depressziója folyamatosan
romlott. 1914. március 6-án a pesti Nemzeti Szállóban mellbe lőtte
magát. Ekkor újra a Rókusban találta magát, de immár lőtt sebbel. A
golyót nem távolították el, élete végéig a testében maradt.
1937. április 6-án, Szegeden veronállal vetett véget életének.
„(…) Az ágyra nézek. Álmodom. / Nagyon fáradt vagyok. / Ki fekszik ott, az ágyamon? / Egy nyíltszemű halott! // Mit akar? Vére még tüzel / És szeme még ragyog, / Láztól piros még homloka! / Most látom: én vagyok!” (Juhász Gyula: Én is meghaltam, 1907)"
1937. április 6-án, Szegeden veronállal vetett véget életének.
„(…) Az ágyra nézek. Álmodom. / Nagyon fáradt vagyok. / Ki fekszik ott, az ágyamon? / Egy nyíltszemű halott! // Mit akar? Vére még tüzel / És szeme még ragyog, / Láztól piros még homloka! / Most látom: én vagyok!” (Juhász Gyula: Én is meghaltam, 1907)"
Teljes cikk : varad.ro
Juhász Gyula nagyváradi éveiről olvashat a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro blogban.Juhász Gyula nevét olvashatja a Holnaposok szoborcsoport tábláján.Juhász Gyula ,ha rövid ideig élt Nagyváradon,de a régi Váradhoz tartozott.Ezt írja Nagyváradról a versében :
Juhász Gyula : Nagyvárad
A kőrösmenti Párizs régi fénye
Felém ragyog az emlék rőt ködén,
Egy ifjúság reménye és regénye
Ott álmodik a szőlőhegy tövén.
A szőlőhegy tövén a régi kocsma,
A piros abrosz és piros borok,
Fiatalságunk bátor indulója,
Fölöttetek fekete gyász borong.
Redakciónk, ahonnan sírva, zengve
Világnak indult ifjú Ady Endre,
Rozoga asztal, most ki írja sorsát,
Ki virraszt most melletted régi asztal,
Hogy megterülj csodával és malaszttal,
Dallal, mitől fölzengjen Magyarország!
Felém ragyog az emlék rőt ködén,
Egy ifjúság reménye és regénye
Ott álmodik a szőlőhegy tövén.
A szőlőhegy tövén a régi kocsma,
A piros abrosz és piros borok,
Fiatalságunk bátor indulója,
Fölöttetek fekete gyász borong.
Redakciónk, ahonnan sírva, zengve
Világnak indult ifjú Ady Endre,
Rozoga asztal, most ki írja sorsát,
Ki virraszt most melletted régi asztal,
Hogy megterülj csodával és malaszttal,
Dallal, mitől fölzengjen Magyarország!
Forrás : magyarvagyok.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése