Felhívás

Régi Várad blog "Fotók,képeslapok a régi Váradról" Facebook album fotóit használja fel forrás megjelöléssel.Írja meg véleményét a facebook.com-ra,vagy az egyvaradi@gmail.com -ra !
Sok román ajkú váradi szeretné olvasni a szöveget.Segítsen a fordításban '

Köszönet mindenkinek '


2017. július 8., szombat

Hochhauser Ronald : Fejezetek a Nagyvárad-Szőllősi sörgyár történelméből

Nagyvárad sör nagyhatalom volt az 1850-es évektől kezdve.Jó emlékezetbe idézni,mert bizony messze földön híres volt a váradi sör.Olvassa el a teljes cikket.Látni fogja a képeket is '

"Borovszky Samu 1901-ben kiadott nevezetes Magyarország vármegyéi és városai - Bihar vármegye és Nagyvárad monográfiája a következőket írja Nagyváradról: „Bihar vármegye, földrajzi helyzeténél fogva a nyugat-európai kultúrához a múltban későbben jutott, mint a kedvezőbb fekvésű nyugati vármegyék; de azért a mai fejlett közlekedési viszonyok segélyével velük csakhamar egy színvonalra emelkedett, sőt bizonyos tekintetben felül is múlja őket... Az élelmezés és élvezeti ipar mindenkor egyik legjelentékenyebb iparága volt Bihar vármegyének. Különös jelentőséggel bírnak a megye székhelyén a nagyipar körében honos malom- és szeszipar... "} Nagyvárad fejlődésének óriási lendületet adtak a vasúti építkezések. 1858. április 24-én átadták a Püspökladány-Nagyvárad, 1870. szeptember 7-én a Nagyvárad-Kolozsvár, 1887-ig pedig a többi irányba futó vasútvonalat. Számos hitelintézet - bank, takarékpénztár és takarékszövetkezet - alakult, tőkét és gazdasági hátteret biztosítva a gyorsan fejlődő iparnak és kereskedelemnek. Nagyszerűen jövedelmezett a termény- (főleg a gabona- és bor-) kereskedelem. Az ipar fejlődését nagyban elősegítette az ipartestület megalakulása 1886-ban.1890-től új szakasz kezdődött, amikor az ipari forradalom kibontakoztatásával egyre erőteljesebbé vált a polgárosodás. Ekkor létesült a Nagyváradi műtrágyagyár Rt. A Janky és Tsa. francia cognac gyár rumgyártással szélesítette termékeinek skáláját. 1895 után a filoxeravész következtében a szőlőültetvények nagy része kipusztult, és így a figyelem a sör- és malátagyártás fejlesztésére irányult. A sör „atyjának" tartják egyesek az egyiptomi Oziriszt, mások Gambrinus, brabanti királyt. A sör előállítása azonban nem egy ember nevéhez fűződik, hanem véletlenek sorozatának eredménye. A legkevesebb ötezer éve ismert ital felfedezése úgy történhetett, hogy egy darabka kenyeret nedves helyen állni hagytak, az erjedni kezdett, és fogyasztása alkoholtartalma miatt - mámorítólag hatott. Ezt a felfedezést támasztja alá az a tény, hogy évezredeken keresztül ez volt a sörgyártás technológiája. A sumerok és az egyiptomiak kenyértésztából állították elő a sört, és a sörfőzdék gyakran pékségekhez kapcsolódtak. A gallok ismerték az árpából való italkészítést, a germán törzsek itala pedig a mézből készült sör - a met - és a gabonasörök voltak. Az erjesztett italokat komlóval ízesítették. A borivó népek nem voltak jó véleménnyel a sörivókról: magukat kultúr-, a sörfogyasztókat barbár népeknek tartották. Nagy Károly birodalmában a sörfőzés már éppoly népszerű volt, mint a borkészítés. Később a kolostorok lakói vették kézbe a sörfőzés ügyét. A sörgyártást tudományosan a XIX. században Louis Pasteur alapozta meg azzal, hogy kimondta: a szeszes erjedés az élesztő élettevékenységének az eredménye. Váradon az ipari sörgyártás az 1850-es években honosodott meg, amikor a város tőszomszédságában, a délkeletre fekvő Pece-Szöllősön sörház létesült.A malátagyár, amely 1872 tájt épült, egy jókora alapterülettel, négy emelet magasságban emelkedett ki a már meglévő sörház szomszédságában. Az ipari fellendülés folyamatát 1873-ban kereskedelmi válság hátráltatta.A megtorpanás a szesz- és sörgyártásban a termelés visszaesését eredményezte. A közel hét évig tartó krízisnek a számlájára írható az is, hogy 1875 körül a nagyváradi sörházban megszűnt a termelés, majd a vállalkozás ellen megkezdődött a csődeljárás. Ez röviddel azután következett be, hogy a Bécsi Bank Rt. (Wiener Bankverein) tulajdonába került. Nagyipari fejlődés Magyarországon (1867-1900) című könyvében Sándor Vilmos utalást tesz az 1890-ben alapított „Hungária" Serfőző és Malátagyár Rt nagyváradi sörfőzdére.
Jó okom van feltételezni, hogy a szöllősi sörfőzdéről van itt szó, mert az eddigi levéltári kutatásaim nem derítettek fényt egy másik, Nagyváradon üzemelő sörfőzde vállalati formára. 1895-ben a pece-szöllősi ipartelepen ismét beindult a sörgyártás, majd 1899ben, válságos idők után - a filoxeravész következtében a borárak megnövekedtek egy rt. birtokába került. A vállalkozás ekkori neve: Nagyvárad-Szöllősi gőzsörgyár „Löwy Ignácz" {Grosswardein-Szöllöser Damßierbrauerei) Bár a tulajdonosok a malátagyárat korszerűsítették és a sörgyártelepet jéggyárral egészítették ki, reményeik nem váltak be, a vállalkozás ismét csődbe jutott. Ez annak volt betudható, hogy a századfordulón a „Dreher és Haggenmacher" Serfőzdék termékei elárasztották a nagyváradi piacot, komoly konkurenciát jelentve az itt gyártott sörfajtáknak. Kisebb kihagyás után, 1902-ben a gyárat átvette Krausz Béla, kinek vezetése alatt a termelés elérte az évenkénti 1200 hl sört. 1903-ban a várad-szöllősi gyárhoz hívták vezető tisztviselőnek Friedmann Hermann nagyváradi lakost, a legnagyobbeurópai cégeket képviselő „Steiner M. Albert" Nagyváradi Kereskedelmi Ügynökség irodavezetőjét, aki az ajánlatot ekkor visszautasította. Az állást csak 1914-ben foglalta el. 1908-ban a gyár vezetősége társszerződési egyezményt írt alá a Biharmegyei Takarékpénztárral, és 1914-ig Krausz Béla és Tsa. Bt. néven működött. Az 1908. évi termelés meghaladta a 1800 hl sört. A gyár sörkülönlegességei közé tartozott ebben az időszakban a „Góliáth". 1912-ben és 1913-ban az évi termelés 13 620 hl volt.  1914. február 26-án Nagyváradi Sörgyár Rt.-vé (Bierbrauerei Aktiengesellschaft) alakult, és a Biharmegyei Takarékpénztár tulajdonába ment át. Tárgya a „Krausz Béla és Tsa. " Bt. tulajdonában lévő sörgyár megvétele, és ezen gyár révén sör, maláta és mellékcikkek gyártása és eladása, a Monarchia keleti részén a söripar fejlesztése volt. Alaptőkéje ekkor 200 000 korona. A gyár ügyvezető-, kereskedelmi és műszaki igazgatóját, Friedmann Hermann-t, Havas Mór, a Biharmegyei Takarékpénztár igazgatója nevezte ki, helyettesévé Sefolga Vilmost bízták meg.  1915-ben a gyárban csak 9810 hl sört termeltek. A termelési visszaesést az első világháború kitörése eredményezte. Az ipartelep 1916-ban a budapesti Hazai Bank Rt. tulajdonába került, és 1922-ig működött ennek felügyelete alatt. Annak ellenére, hogy válságos időszakok uralkodtak, az új befektetőnek sikerült nagyobb termelést biztosítania. így 1916-ban az ipartelepen 13 100 hl sört állítottak elő.

Az 1917. november 19-én tartott rendes évi közgyűlésen az alapszabályok a következőképpen módosultak: a társaság tárgya és célja a Nagyvárad város tőszomszédságában, Várad-Szöllős község területén fekvő sörgyár révén sör, maláta és mellékcikkek, valamint jég gyártása, vétele és eladása; vendéglők és szállodák kibérlése, megvétele, működtetése vagy bérbeadása; szeszes italok, ecet vagy ezen gyártási körbe tartozó termékek előállítása, gyártása és ugyanezen termékek, valamint különféle borok vétele és nagybani árusítása; gazdaságok, birtokok kibérlése, üzemben tartása és ezekkel kapcsolatban állattenyésztés és állathizlalási üzem folytatása; minden, a fentebb felsorolt üzletágakkal kapcsolatos kereskedelmi üzlet folytatása.
1918. május 14-én a Nagyváradi Sörgyár Rt. alaptőkéje 500 000 korona volt. Az 1920. április 24-ei évi soros közgyűlésen igazgatóvá választották Friedmann Hermann kereskedelmi és műszaki igazgatót, nagyváradi lakost és dr. Rapoch Jenő bankigazgatót, budapesti lakost. Az alaptőke ekkor 1 500 000 korona volt. 

Az 1921. november 30-án megtartott évi soros közgyűlésen igazgatóvá választották dr. Coriolan Bucico-t, Nagyvárad polgármesterét, és Cornel Bejan-t, Bihar megye alprefektusát. A nagyváradi sörgyár hatalmas és korszerű iparvállalattá történő fellendülése 1922-ben kezdődött, amikor a részvények egy részét a Kolozsvári Takarékpénztár szerezte meg, a másik részét - a tranzakciót Friedmann Hermann létesítette a kőbányai „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. vette meg. Az 1922. szeptember 28-ai évi rendes közgyűlésen igazgatóvá választották Bocsánczi László vezérigazgató és dr. Szántó Zoltán igazgató kolozsvári, valamint dr. Demetriu Mangra ügyvéd, loan Cherciu ipari felügyelő, Horváth Árpád bankigazgató nagyváradi lakosokat. Az 1922. december 20-ai rendkívüli közgyűlésen az 1 500 000 korona alaptőkét átszámolták. Ezen összeg megfelelő értéke 750 000 lej, amit az igazgatói tanács javaslatára 7 000 000 lejre emeltek. Kőbányai mintára megkezdődik egy hatalmas, korszerű gépekkel ellátott sörgyár létesítése. A bejárati kaputól (1. kép) jobbra felépül az irodaház épülete (2. kép) és a bejárati porta. A portától balra a főzőház épülete létesül. A cél szentesítése ügyében a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. áttelepíti Nagyváradra az egyik kőbányai gyárat. A főzőház három kazánja (3. kép) és szűrőberendezése (4. kép) a müncheni Göggl & Sohn cég gyártmánya 1910-ből.
Dreherék országos méretűvé fejlesztik a gyárat, elérvén azt, hogy Románia egyik legnagyobb telepe legyen. 1. kép. A bejárati kapu. 2. kép. Az irodaház épülete Mögötte, balra a főzőház épülete 

Az 1923. március 5-ei rendkívüli közgyűlésen a vezetőség módosította az intézmény elnevezését: „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. Az igazgatói tisztet a következő személyek töltötték be: Teodor Mihali, Aurél Lazär (az 1918-as egyesülés egyik mentora), Dreher Jenő (a vállalkozás atyjának, Dreher Antalnak a dédunokája) és Haggenmacher Oszkár.
Ugyancsak 1923-ban, a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. bérbe vette az újaradi sörgyárat, báró Nopcsa Elekné vállalkozását.
A kezdeti nehézségek sikeres leküzdése után a termelés 1924 áprilisában kezdődött meg. A sörgyár alaptőkéje ekkor 30 000 000 lej - az összeget az 1924. október 11-ei rendes közgyűlésen szavazták meg -, termelőképessége évi 200 000 hl volt.
E teljesítményhez hozzájárulhatott a dresdai Seek fivérek malomipari berendezéseket és gépeket gyártó vállalattól (Mühlenbauanstadt und Maschinenfabrik worm Gebrüder Seek, Dresden) beszerzett és üzembe helyezett malátaörlőgép is (5. kép). Ezzel a termelőképességgel a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. Románia első öt sörgyára közé volt sorolható. A vezetőség Diamandstein Mihály tisztviselőt bízta meg a gyár termékeinek országos terjesztésével.
5. kép. Seek féle malátaörlőgép 

1925-ben odaadó munkájának gyümölcseként Friedmann Hermann-t a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. romániai vezérigazgatójává nevezték ki. E munkája mellett a nagyváradi közgazdasági és közéletben is sikeres tevékenységet fejtett ki: a Sörgyárosok Egyesületének alelnöke, a Gyárosok Országos Egyesületének elnöke, valamint a „Makabea" sportegyesület és az Utazók Egyesületének díszelnöke beosztásban. Számos jótékonysági tevékenységet kezdeményezett és támogatott.  1926- és 1927-ben már több mint 50 000 hl volt a termelés. Termelőképességét figyelembe véve a gyár hivatva volt Partiumot és az egész Erdélyt, a fogyasztók legteljesebb megelégedésére, a legkitűnőbb sörrel ellátni. E célkitűzést nagyban elősegítette az, hogy saját maláta- és jéggyárral rendelkezett. 1930-ban a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. megvásárolta az újaradi sörgyárat, amit - mint már szóltunk róla - 1923-tól bérelt. Az 1929-1933 között bekövetkezett súlyos gazdasági és pénzügyi válság, valamint az iparvállalatokra nehezedő adók és közterhek miatt az újaradi sörgyár bezárta kapuit. így 1931 novemberétől csak a nagyváradi telepen folytatódott a termelés. Helyi viszonylatban a válság végét jelezte az, hogy 1932-ben a „DreherHaggenmacher" Sörgyár Rt. termékei elárasztották a bukaresti piacot is - Diamandstein Mihály terjesztési munkájának legnagyobb eredménye -, és rövid időn belül a fogyasztók kedvencévé váltak. Érdemes megemlíteni, hogy ekkor Bukarestben számos, a nagyváradi sörgyárnál nagyobb kapacitású sörgyár működött. A bukaresti „Luther" és „Bragadlru" sörgyár már 1898-tól mesterségesen hűtött raktárhelyiségekkel is rendelkezett.

Szintén 1932-ben, augusztusban, az ipar és kereskedelem terén szerzett érdemei elismeréséül, a király a „Meritul Comercial" I. osztályú érdemkereszttel tüntette ki Friedmann Hermann-t.
Friedmann Hermann 1935 őszén bekövetkezett halála után a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. vezetőjévé Diamandstein Mihályt nevezték ki. Vezérigazgatói elődjéhez hasonlóan, Diamandstein jelentős szerepet töltött be Nagyvárad kulturális és jótékonysági intézményeinek megsegítésében.
1937-ben a gyárban 37 000 hl sört főztek.
1940 és 1944 között, amikor területileg és gazdaságilag Erdély az anyaországhoz tartozott, a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. alaptőkeként 1941. április 25-én 1 500 000 pengőt számolt. Az alaptőke növekedése azzal magyarázható, hogy a második világháború idején a sör a keresett termékek kategóriájába tartozott a német piacon. Ebben az időszakban Nagyváradon, a Bémer-tér 3. szám alatt működött Arz Károlyné Jakabffy Vilma Dreher Sörözője és Étterme, amely olcsó menüket, hidegételeket és frissen csapolt „Dreher" söröket kínált a vendégeknek. A plakátokon feltüntetett reklámszöveg szerint a fogyasztók figyelmét arra hívták fel, hogy mindenütt csak a „Dreher-Haggenmacher" Nagyváradi Sörgyár Rt. kiváló minőségű söreit kérje. A gyár sörkülönlegességei közé tartozott ekkor a „Szent György" és „SzentLászló" világos sör, valamint a „Bak" duplamaláta barna sör.
1946. május 3-án az újaradi telepen, 15 év szüneteltetés után beindult a maláta- és jégtermelés.
1947-ben a cég 40 500 000 lej alaptőkéjét 2 000 000 000 lejre értékelték fel. A XX. század második felének hajnalán, amikor a vállalat felvette a „Munca" nevet, a sör, maláta, valamint különféle szeszes és üdítőitalok előállítása, a jég, a szikvíz és édesség gyártása került előtérbe. A termelési és értékesítési tevékenységekhez hozzátartozott néhány étterem és szálloda bérlése és működtetése. Ezen időszakhoz fűződött még a „Bucuresti" és „Porter" márkájú sörök gyártása is.
1972-ben a sörgyárat összevonták a nagyváradi Szesz- és Élesztő gyárral.zös működésük alatt a vállalkozás a Nagyváradi Sör-, Szesz- és Élesztőgyár nevet viselte. Ekkor gyártott sörmárkái között említést érdemel a „Bihor", „Bucegi", „Carpafi", „Felix", „Hipoglucidicä", „Iadolina", „Sport", „Stäncu}a" és a „Valea Prahovei" (6. kép).
6. kép. Nagyváradi sörmárkák üvegcímkéi 

Románia utóbbi években megindult gazdasági átalakulása a Nagyváradi Sörgyár életében is döntő szerepet játszott. A korábbi gazdasági mechanizmust, mely a tervgazdálkodásos rendszeren alapult, egyre jobban felváltotta a piacgazdálkodás. A sörgyár részvénytársasággá alakult, új nevet vett fel: Nagyváradi Sör- és Maláta gyár Rt. A társaság nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, miszerint a minőségi sörgyártást helyezi előtérbe úgy, ahogyan azt a nagyváradiak - ismervén a gyár hagyományát- elvárták volna. Az ekkor gyártott, ám gyenge minőségű sörök között díszes helye van a „Favorit" és „Crisana" márkának. Az 1999. március 25-ei árverésen az Állami Tulajdonalap {Fondai Proprietátii de Stat) eladta a sörgyárba fektetett részvényeit. A nagyváradi Evro Impex Kft. 4 milliárd lejért megvásárolta a gyár részvényeinek 39%-át. A győztes cég, a Romexa Rt., 3 évre kiterjedően vállalta a sörgyár tárgyának megtartását, továbbá egy csokoládétermékek gyártására hasznos berendezés üzembe helyezését.
Jól megfontolt gazdasági célból az új tulajdonos mégsem építette be a korszerű technológiát. 1999 őszén a Nagyváradi Sör- és Malátagyár Rt. bezárta kapuit. A 2000. év elején lebontották, helyére felépítették a Lotus Market bevásárló- és szórakoztató központot. Mint érdekesség, megemlítjük, hogy 1943-ban a nagyváradi „Grafika" Nyomda kiadta a „Dreher-Haggenmacher" Sörgyár Rt. XVII. sörzsebnaptárát.

A várad-szöllősi sörgyártelep fényképén kívül információkat és táblázatokat tartalmaz: nagyváradi és budapesti intézmények telefonszámát, vasúti menetrendet, postai díjszabásokat, kalóriatáblázatot, kulcsszámtáblázatot kamatszámításhoz, gépjárművek nemzetközi jelzéseit, forgalmi táblákat, faj súly táblázatot, a főbb mértékegységeket, az idegen pénznemek megnevezését, adatokat a Föld lakosainak számáról és legnagyobb városairól, a budapesti külképviseletek és útlevélosztályainak címét. Megtalálható még a budapesti Hungária, Ritz és Nemzeti szálloda fényképe, címe és telefonszáma. Egy cég által megrendelt nyomtatványról lévén szó nem hiányozhatnak a reklámoldalak (7. kép): „Ha estélyt rendez, lakomát tart, zsúrt ad, bankettet rendez és jó hangulatot akar, nem hiányozhatnak a »Dreher-Haggenmacher« Nagyváradi Sörgyár Rt. sörkülönlegességei!"; „Közismert sörmárkáink: Szent György, Gazda, Kupa, Komló-Gyöngye világos sörök; Szent László, Őszi világos extra special; Turul, Herkules, Komló-Gyöngye barna sörök; Bak, magas tápértékű duplamaláta". A sörzsebnaptárat lapozgatva nem kerülheti el a figyelmet a sörpincehőmérő és dr. K. von Noorden berlini professzor, valamint dr. H. Solomon megállapítása szerinti sörtápérték-táblázat. Hasonló érdekességgel bírnak a rövid reklámszövegek: A Dreher-Haggenmacher sör minősége utolérhetetlen! A Dreher-Haggenmacher sör vitamintartalmú, erősít és táplál! A Dreher-Haggenmacher sötét sör folyékony kenyér! A Dreher-Haggenmacher sör finom, ízletes, zamatos! A Dreher-Haggenmacher barna sör erőt ad! A Dreher-Haggenmacher sör a legnemesebb ital! A Dreher-Haggenmacher sörök a legtöbb vitamint tartalmazzák! 

Követeljen mindenütt Dreher-Haggenmacher sört! A Dreher-Haggenmacher sör üdít, táplál, erősít! Ha melege van, kérjen Dreher-Haggenmacher sört! A Dreher-Haggenmacher sör zamatos, ízletes, utolérhetetlen! A Dreher-Haggenmacher „Bak" a legjobb tápsör! Ősszel Dreher-Haggenmacher „Őszi" sört kérjen! „Kupa" sör zamatos ízletes! A Dreher-Haggenmacher „Komló-Gyöngye" üdítő ital! A Dreher-Haggenmacher „Bak" sör, folyékony kenyér! 7. kép. Dreher-féle italok és édességek reklámozása a sörzsebnaptár oldalain A miniágenda utolsó írott oldalán a következő reklámszöveg van: „Rendszeres sörivás hosszú életet biztosít. Mindig nagyváradi Dreher-Haggenmacher sört igyunk! Minőségben vezet!" és egy versszakasz: „Száz évig él a sör barátja, Betegség, kórság soh'se bántja, S ki sörrel él, - akármit is tegyen, Baj soh'sem éri! Úgy legyen!" Több mint száz év telt el azóta, hogy Nagyváradon az első sörházból a fogyasztók asztalára került a sör, mint szomjat oltó, frissítő, vitamindús, természetes italféleség.
Időközben számos fejlődésen, változáson ment át a sörös szakma.Környezetünkben sok minden megváltozott, csak egy maradt a régi: a sör. Talán valamikor életre kel még a nagyváradi sörgyártás. "
Forrás : library.hungaricana.hu 
Nagyváradi sörcimkék : regivarad.blogspot.ro